Ezek a legveszélyesebb országok a világon

2016. november 08. 14:42 - Napi Csárt

A Világgazdasági Fórum, "Global Travel and Tourism Report" c. felmérése szerint El Salvador a világ legveszélyesebb országa. Európai ország éppúgy nem került fel a negatív toplistára, mint például Amerika, Kanada, vagy éppen Oroszország.

You will find more statistics at Statista

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://napicsart.blog.hu/api/trackback/id/tr6411941031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.11.09. 00:35:02

Mohamedánista országok és latin-amerikaiak, utóbbiak az USA-ba irányuló illegális bevándorlás fő kibocsátói. És egyesek még csodálkoznak, hogy Donald Trump miért mondta, hogy "They are not sending their best". Mert egyszerűen nincsenek ott normális emberek. Alacsony IQ-jú népesség, akik az erőszak kultuszában nőnek fel és ezt viszik be az USA-ba is.

Amerika ellatinosodásával megindult a lejtőn. Megállíthatatlanul.

Válasz erre

Aldou Raine 2016.11.09. 06:40:13

... és sehol a legveszélyesebb, hadurak által uralt Szomália. Komoly lista. :-)

Válasz erre

midnight coder 2016.11.09. 07:03:15

" Európai ország éppúgy nem került fel a negatív toplistára"

Ma még. De ezeket az országokat az ottani polgárok teszik veszélyessé. Akik tömegesen özönlenek Nyugat-Európába.

Válasz erre

Void Bunkoid 2016.11.09. 08:17:38

@karandash: ne félj, már csak egy pár órácska, és Trump elkezdheti felhúzni a falat a mexikói határon.

Válasz erre

Stenonis 2016.11.09. 08:19:08

Muhaha...

Szomália, Szíria, Irak, Afganisztán, Dél-Szudán, Szudán, Közép-Afrikai Köztársaság?

Válasz erre

kvadrillio 2016.11.09. 08:57:12

2016. 11. 7. 21:28
magyar nyomor
Tárki
Társadalmi Riport 2016
HOL A LÓVÉ ÉS A FELZÁRKÓZTATÁS VIKTOR ???!!!
Magyarország úgy, ahogy van Európa szegényháza, ahol majdnem mindenki nyomorog

A Tárki a közelmúltban adta ki a Társadalmi Riport 2016 című tanulmánykötetet. A Tóth István György által jegyzett tanulmány szerint, ha a magyar jövedelmi egyenlőtlenségeket összehasonlítjuk azzal amit az OECD, illetve az EU tagállamokban megtapasztalhatunk, akkor nem találunk sem extrém, sem kiemelkedő eltéréseket. Ennek a jelenségnek az oka az, hogy Magyarországon nem az egyik vagy a másik népességcsoport, hanem a magyar társadalom egésze tartozik az európai eloszlás aljához.

Miközben megállapíthatjuk, hogy a jövedelmi középrétegek aránya magas: 2014-ben a magyar népesség nagyjából háromnegyede tartozott a medián 60%-a és 200%-a közötti jövedelemsávba, hozzá kell tenni azt is, hogy a jövedelmi középréteg tagjai nem lesznek automatikusan részesei a középosztálynak, legalábbis szociológiai értelemben biztosan nem. A statisztikai adatok szerint egyértelmű, hogy az úgynevezett jövedelmi középréteg háztartásai gyengék, mérsékelt erőforrásokkal, tehát könnyen meginoghatnak.

Képtelen előre be nem tervezett kiadás fedezésére a teljes népesség mintegy kétharmada, a jövedelmi közép hetvenöt százaléka, de a jómódúak harmada is. Nem engedhet meg magának egy hetes nyaralást a lakosság hatvanöt százaléka, a jövedelmi közép hatvannyolc százaléka, sőt mi több a jómódúak harmada sem. Megdöbbentő, de a magyarok harminchét százaléka nem tudja megfizetni a napi húsfogyasztást, negyedének anyagi okokból nincs autója, ötöde az otthonát nem tudja rendesen befűteni. Összességében a magyarok negyvennégy százaléka anyagilag deprivált, azaz nélkülözni kényszerül legalább három ehhez hasonló anyagi-deprivációs (a fentieken kívül: mosógép, telefon, színes tévé, elmaradás nélküli számlabefizetés stb.) elemet.

A tanulmány szerint mindez megmagyarázható történelmi okokkal is. A két világháború közötti erős tulajdonkoncentrációjával, a kis- és középvállalatok alulfejlettségével, a Trianon utáni Magyarország funkció nélkül maradt bürokráciájával, a nagybirtokrendszerrel, a szovjet megszállással, a független középosztályt ellehetetlenítő szocialista rendszerrel, az államadóssággal, az elbaltázott magyar privatizációval, azzal, hogy a nagy, állami cégek külföldi multikhoz kerültek, tehát nem alakult ki a tömeges egzisztenciákat megteremtő erős kkv-szektor.

Tehát a tanulmány alapján mondhatjuk azt is, hogy trágyából nem lehet erődítményt építeni, de talán inkább arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a gyógyulás első lépése a diagnózis meghatározása lenne, amire napjaink dübörgő kommunikációs kormányázása teljességgel alkalmatlannak látszik.

Válasz erre