Hiába adták át a 4-es metrót pár éve, a világ földalatti rendszereihez képest még mindig szinte sehol sem vagyunk. Ugyan a környező országokban is csak egy városban található földalatti vasúti közlekedés, azonban tőlünk keletre és nyugatra is burjánzanak az ilyen hálózatok. Magyarországon csak a fővárosban van metró, azonban Ukrajnában három, Oroszországban pedig több mint hat városban van földalatti.

Nyugatra is jellemző a metróépítés:

• Németországban négy,
• Franciaországban hatnál több,
• Japánban több mint 11,
• Az USA-ban pedig szintén 11-nél több városban van földalatti vasút.

A világcsúcstartó egyébként Kína, ahol 15-nél is több városban utazhatunk metróval. Érdekes, hogy a rendszert "feltaláló" országban, az Egyesült Királyságban csupán három városban utazhatunk a legendás Undergrounddal. Persze kérdéses, hogy hazánkban melyik városnak lenne egyáltalán szüksége metróra, illetve hol tudnák egyáltalán kifizetni ennek a többszáz milliárdos költségeit. 

Miközben a Magyarországon képzett orvosok jelentős része inkább külföldön helyezkedne el, addig akadnak határainkon túl tanult orvosok szép számmal, akiknek éppen mi vagyunk a célállomása.

Az OECD statisztikái szerint Magyarországon jelenleg az orvosok 7,6 százaléka egy külföldi egyetem elvégzése után választotta hazánkat. A szervezet tagországainak átlaga jeleneleg 17,1 százalék, a listát pedig Izrael vezeti, ahol 3 orvosból majdnem 2 külföldi.

Az Eurostat felmérése azt vizsgálta, hogy hol élnek a boldog emberek az Európai Unióban. Az adatok alapján a városban élő magyarok boldogabbak, mint a vidékiek. Ez egyébként jellemző a balkáni és déli országokra, de Csehországban, Belgiumban és a két balti országban is hasonló a helyzet. 

Az észak-európai országokban viszont a vidéki lakosság boldogabbnak tartja magát, mint a városiak, ez valószínűleg (több más ok mellett) a zsúfoltsággal is összefügg.

Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a világon minden 11. embert érint a cukorbetegség. 1980 és 2014 között 108 millióról 422 millióra nőtt a diabétesszel élők száma a világban. A szervezet az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulását is vizsgálta, az eredményéből jól látszik, hogy a növekedéséért döntően a nem megfelelő életmóddal összefüggő 2-es típusú cukorbetegség a felelős.

A magyar adatokat nézve se lehetünk igazán nyugodtak:

Ha nem látod a csártot, akkor kattints IDE!

Az egészségügyi kiadások szinte minden országban vitatott témának számítanak, hiszen a társadalom működéséhez létfontosságú dologról van szó. De vajon melyik ország költi a legtöbbet egészségügyre?

Nem látod a Napicsártot? KATT ide!

Ha az összes (állami és magán) egészségügyi kiadást nézzük az adott ország GDP-jének százalékában, akkor az Amerikai Egyesült Államok kerül a lista elejére, 17 százalékkal. A WHO tanulmánya szerint a TOP 10-be olyan országok is befértek, mint például Tuvalu vagy Mikronézia, de  európai nemzetek is megtalálhatóak a listán, például a hollandok, a svájciak, vagy a franciák.