Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?

2017. március 02. 17:26 - Napi Csárt

Felröppent a hír, hogy ingyenessé teszik az első nyelvvizsga megszerzését. Persze az ahhoz szükséges nyelvórákat nem, csak magát a vizsgát. Az alábbi grafikonon azt látod, hogy 2003 és 2015 között hány magyar 14-19 és 20-24 éves szerzett nyelvvizsgát.

31 komment

Címkék: statisztika oktatás nyelvvizsga portfolioblogger Magyarország napicsárt

A bejegyzés trackback címe:

https://napicsart.blog.hu/api/trackback/id/tr7612307851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2017.03.02. 17:40:24

Az ábrán látható csúcs egybeesik a kétszintű érettségi rendszer bevezetésével...

2017.03.03. 05:42:26

Milyen nyelvvizsgáról is van itt szó?
Államilag elismert blabla? Mert azt lehet, hogy kevesebben tesznek, de közben szerinten nőtt azoknak a száma, akik Goethe vagy IELTS nyelvvizsgával felszerelve mennek nyugati egyetemekre tanulni. Ők számítanak?

Magyarországi nyelvvizsga pár okból volt fontos az embereknek: egyetemi felvételihez plusz pont, diplomaszerzéshez kötelező, meg a közszférában jó nyelvpótlékot fizetnek érte. Tehát nagyjából ennek a 3 körnek éri meg magyarországi nyelvvizsgáért fizetni.
Ezen kívül mint említettem, azok tesznek nemzetközi nyelvvizsgát, akik külföldre készülnek egyetemre.

Összességében szerintem javult a magyarok nyelvtudása, de nem azért, mert nyelvvizsgára tanulnak, hanem mert egyre többen akarnak külföldön élni és ezért valódi nyelvtudást akarnak, nem csak egy papírt.
Eredeti nyelven néznek sokan sorozatokat (persze főleg angolul), ők valószínűleg jobban tudnak, értenek angolul, mint azok, akiket 4 évig kínoznak nyíregyházi akcentussal makogó tanárok az általános iskolában.

tnsnames.ora 2017.03.03. 10:17:21

* Kellene tudni, azt is hányan kísérelnek meg nyelvvizsgát. Mert ha az stagnálna vagy nőne, akkor van igazán gáz.
* Ha tényleg az elvándorlók okozzák a különbséget az Magyarországnak éppen úgy nem jó.
* Érdekes lenne tudni, hogy történt-e valami érdemi 2014-ben (kics emelkedőbe-fordulásnál).
* 2005-6 környékén valami durva történés lehetett... (legmesszebb és legközelebb esik a két görbe, de fordított irányból)

szakértőbb 2017.03.03. 10:28:49

Ugye az megvan, hogy az Angliába költözők szokásos nyelvtudása messze alatta marad azokénak, akiket 4 évig kínoznak nyíregyházi akcentussal makogó tanárok az általános iskolában? Nézzetek be mondjuk a Londoni magyarok Facebook-csoportjába :-)
Úgyhogy csak folytatni szorgalmasan a nyelvtanulást.

felső határ nincs 2017.03.03. 10:30:08

Nagyon helyes, hogy ingyen lesz a nyelvvizsgázási lehetőség.

15 éve amikor én csináltam az elsőt akkor is ingyen volt az első, vagy a suli vagy az önkormi fizette, már nem emléxem melyik.

tnsnames.ora 2017.03.03. 10:47:16

Végül csak összerittyentettem egy blogposztot is:
liftinstinct.blogspot.hu/2017/03/brutalis-zuhanas-csak-papir-nem-kell.html

felső határ nincs 2017.03.03. 11:04:37

@szakértőbb: Londonba minek az angol? A lakoság 2/3-a csak makogja az angolt ott, jó esetben.

2017.03.03. 12:02:00

@szakértőbb: az megvan, hogy pont azért beszél szarul (már ha egyáltalán) a kivándorló magyarok nagy része, mert nyíregyházi akcentussal makogó tanárok próbálják őket egy olyan nyelvre tanítani, amit maguk se bírnak megfelelő szinten?

A helyzet szerintem javul, legalábbis,az angol nyelv vonatkozásában, de az nem a nyelvtanárok érdeme, hanem az internethasználaté. Sorozatok, filmek, komikusok előadásai, videoblogok, hírek, podcast-ek, e-könyvek meg a kisfaszom is mind angolul elérhetőek. Ha valaki nem szándékosan kerüli az angol nyelvű tartalmat az interneteken, arra ragad a nyelv.
Ha nem egy heti 3 órában tanított és feladatlapokon számonkért tantárgyként kezelik az idegennyelvet, hanem egy folyamatosan fejlesztett, használt készségként, akkor megmarad hosszútávon, amit "tanult" a gyerek.

Jazo 2017.03.03. 12:33:10

Ezzel semennyire sem fog nőni az idegen nyelv tudás, mert maga a nálunk létező nyelvvizsga-rendszer egy vicc. A hasznos élőnyelv helyett haszontalan lexikális tudást mér fel. Ugyanaz a hibája mint az egész oktatási rendszernek. Ma egy felsőfokú nyelvvizsga megszerzése sem jelenti azt, hogy az illető elboldogul majd a célországban akár csak a legegyszerűbb szituációkban. A nyelvvizsga olyannyira mesterkélt, hogy mindenre jó csak a valódi kommunikációs képesség felmérésére nem. Az idegen nyelv oktatás meg ugye ezekre a vizsgákra készít fel.

Amúgy az első nyelvvizsga megszerzése lesz ingyenes függetlenül a próbálkozások számától, vagy csak maga az első nyelvvizsga díja?

2017.03.03. 12:57:35

@felső határ nincs: szerintem az államnak semmi köze ne legyen ahhoz, hogy ki nyelvvizsgázik és mennyiért. Az is nonszensz, hogy közigazgatásban nyelvvizsgapótlék van (ha van még... nem Magyarországon élek), ne legyen.
Ez megint arra lesz jó, hogy elverjenek egy csomó pénzt, haveri nyelvvizsgaközpontok meg kaszáljanak. Szir-szar magyar nyelvvizsgarendszerek most ezzel fognak állami pénzekhez jutni? Ez a cél? Rigó utca, BME és a többi, csak Magyarországon ismert rendszert pénzelik ezzel?

Vagy nemzetközi nyelvvizsgát is ingyenessé tesznek első alkalommal? TOEFL, IELTS, Goethe, ÖSD? Az vagány lenne, mert azok nem két fillérbe kerülnek, aki pedig ezeket akarja letenni, az jellemzően elhúz utána Magyarországról. Tehát a külföldre egyetemre menőket segítik elhagyni az országot? Ez mind szép, de mi köze ehhez a magyar államnak, miért vsesznek el erre adóforintokat?

@Jazo: "maga a nálunk létező nyelvvizsga-rendszer egy vicc. A hasznos élőnyelv helyett haszontalan lexikális tudást mér fel. Ugyanaz a hibája mint az egész oktatási rendszernek"

Valóban, a nyelvvizsgák nem garantálják, hogy minden életbeli szituációban penge lesz az illető.
De ez miért a magyarországi nyelvvizsgarendszerek hibája.
Én csináltam TOEFL-t anno, az se garantál semmivel se többet, mint egy egynyelvű magyarországi nyelvvizsga, csak épp az nemzetközileg elismert, de simán szembejöhet olyan szituáció az életben, amit nem tud kezelni száz százalékosan utána egy ember, mert nem az angol az anyanyelve.
Aki nyelvvizsgázni akar, az a nyelvtanulás mellett a nyelvvizsgarendszert gyakorolja be, azt is megtanulja, hogy hogy oldjon meg gyorsan feladatokat, hogy milyen szókincset, fordulatokat, fellépést várnak el a szóbeli vizsgán.
Tehát nem csak nyelvet tanul, hanem főleg nyelvvizsgázni tanul meg egy felkészítőkönyvből. Az, hogy az életben mennyire tud majd boldogulni, az más kérdés.

bz249 2017.03.03. 13:05:18

Na szamoljuk egy kicsit:

2005-ben volt 759.865 14-19 eves a ksh szerint, 10.25%
2006-ban ami jobban megfelel a trendnek: 752.384, 8.23 %
2011-ben 693.788; 8.50 %
2013-ban 664.366; 7.05 %
2015-ben 619.978; 7.91 %

azt, hogy amugy a mennyi volt a hh vagy hhh hatteru a 14-19 evesek kozott azt mindenkinek a kepzeletere bizom

Thunder_th 2017.03.03. 13:10:43

@Jazo: Igazad van. A jelenlegi nyelvizsgarendszer nem az élő, használható nyelvtudást méri. De akinek van használható nyelvtudása, tisztában van a nyelvtannal, van szókincse, érti és megfelelően használja a szófordulatokat, annak egy ilyen nyelvvizsga letétele maximum 2 hét extra gyakorlással jár. Akkor sem a nyelvet kell gyakorloni, hanem a nyelvvizsga típusfeladatait. Én például németből még rigó utcai felsőfokút tettem le, angolból pedig IELTS vizsgán értem el 8.5 pontot. Tök mindegy milyen nyelvvizsgát választasz, mert a legfontosabb dolog a biztos nyelvtudás megszerzése. A biztos nyelvtudás pedig a nyelvvizsgán megcélzott szintnél jelentősen magasabb kell, hogy legyen. Így nem érhet meglepetés. Ha a biztos nyelvtudás már rendelkezésre áll, onnantól kell beletenni még azt a 2 hét munkát, amíg begyakolod a vizsgafeladatokat. A nyelvvizsga mindig a tortának egy szelete, de ha a tiéd az egész torta, akkor nincs baj, melyik szeletét kell prezentálnod.

gigabursch 2017.03.03. 13:20:29

@karandash:
Nem Rigó utcára is adnak a közszférában pótlékot. Ugyanis majd két évtizede automatoca besorolják az A, B,C - 1, 2, kategóriákba...

2017.03.03. 13:35:47

@Thunder_th: tedd hozzá, hogy az IELTS se az élő nyelvtudást méri, hanem egy specializált feladatokból összeállított vizsga, amit be kell gyakorolni, ezért van annyiféle IELTS gyakorlókönyv forgalomban, amik nem angolul tanítanak meg, hanem "IELTS-ul" gondolkodni. Hogy mit várnak majd el a vizsgáztatók. Hogy mit és hogy kérnek a 4 készség tesztelésekor (hallgatás utáni szövegértés, olvasás, írás, beszéd).
Angolul ott már tudni kell.
Tehát ha most elkezdik ingyenessé tenni a nyelvvizsgát Magyarországon, az még csak az utolsó lépést teszi elérhetőbbé, a nyelvvizsga letételét. De odáig pár év nyelvtanuláson már át kell mennie az embernek meg be kell gyakorolnia végül az adott nyelvvizsgarendszert is. Hogy aztán az állam fizeti az első nyelvvizsgapróbálkozást vagy az első sikeres vizsgát? Attól még a nyelvvizsgáig eljutni évek tanulása lenne... amit jelenleg nem biztosít az iskolarendszer.

Ami a magyar nyelvvizsgák közül életidegen az szerintem a Rigó utcai volt az én időmben. Nyelvtani teszt, magyarról idegennyelvre fordítás... ez nincs az egynyelvű rendszerekben.

Ha pedig a paraszt nem tartja szinten a nyelvtudását, akkor leépül. Ismertem olyan csajt, aki gimnáziumból két középfokú nyelvvizsgával jutott be egyetemre, majd nagyjából semmire se használta a németet, az leépült, angolul mondjuk megmaradt neki sok, sőt, használható szintre is fejlődött, mert azt használta.

2017.03.03. 13:43:28

@gigabursch: tehát mindenre adnak, ez csodás, akkor gondolom lehet mazsolázni, kiválogatni a legtesthezállóbb nyelvvizsgarendszert

ismertem olyat, aki még talán a 2000-es években lovari nyelvre gyúrt, hogy legyen pótléka...
Meg egy időben az eszperantó volt felkapott köztisztviselők körében.

Meg olyan romániai, szlovákiai magyar származásúak, és magyarországi szerbek, magyarországi szlovákok is voltak ismeretségi körömben, akik a közszférában dolgozva kaptak nyelvpótlékot. Mert nyilván csináltak egy nyelvvizsgát az anyanyelvükön.
Érdekes módon viszont sváb évfolyamtársam németből nem tudott nyelvvizsgát szerezni, inkább angolból csinált.

felső határ nincs 2017.03.03. 13:48:56

@karandash: 'szerintem az államnak semmi köze ne legyen ahhoz, hogy ki nyelvvizsgázik és mennyiért.'

Aztán miért ne legyen? A minőségibb munkahelyeken beszéljenek nyelveket. Nekem semmi bajom nem volt a középiskolai angolnyelv-tanítással, persze a vizsgára készültem külön is, de utána nem kellett nyelvórára járnom, mert volt 2 nyelvvizsgám, ráadásul ki is fizette - az iskola vagy az önkormi - a ktgeket, mert elsőre megvolt.

Azon el lehet gondolkodni, hogy a közigben kell-e nyelvvizsgapénz, mert sok olyan ember is kapja aki nem használja, és az is csak ugyanannyit kap, aki napi szinten használja, de az hogy megbecsülik a képzettséget az állami szektor is anyagilag, azzal nincs bajom.

Amikor én vizsgázgattam, 15 éve akkor az állami nyelvvizsga magasabb színvonlú volt, mint a nemzetközi vizsgák többsége.

'Ez megint arra lesz jó, hogy elverjenek egy csomó pénzt, haveri nyelvvizsgaközpontok meg kaszáljanak. Szir-szar magyar nyelvvizsgarendszerek most ezzel fognak állami pénzekhez jutni? Ez a cél? Rigó utca, BME és a többi, csak Magyarországon ismert rendszert pénzelik ezzel?'

A sikertelen vizsgát nem fizetik ki, ami tök jó. A magyar nyelvvizsgarendszerről nekem nem az a tapasztalatom, hogy szir-szar, hanem sokkal jobb mint a nk-i vizsgák nagyobb része, amik drágábbak. De akinek az kell, csináljon olyat, nehogy már az állam támogassa a külföldi munkavállalást, nem igaz? Várjuk meg a részleteket.

margaritt 2017.03.03. 13:56:14

Te kedves posztíró, ki volt a tanítód, hol jártál iskolába?
Attól, hogy ingyenes lesz az első nyelvvizsga megszerzése, hogyan következik az, hogy már nem kell a 'papír'? Milyen papír nem kell? És mi az a brutális zuhanás? Beszívtál?

A nyelvtanulást nem teszik ingyenessé. Nem bizony. Mert már ingyenes - több száz óra ingyenes nyelvoktatásban részesülnek a diákok az általános- és középiskolákban 6-7 éves kortól érettségiig. Van, akinek elég lesz, és már 16-17 évesen is több nyelvvizsgája lesz. Másoknak pedig ingyenessé tehetik 70 éves koráig is, mégsem lesz soha nyelvvizsgája. A többség persze felhasználja az 'ingyenes' oktatást is, de azért kiegészíti egy kis önerőből finanszírozott nyelvtanulással.

Egyébként pedig, nem lesz semmi ingyenes (mint ahogy a világon soha, semmi nem ingyenes). Lehet, hogy nem ott és akkor csengeti ki érte a nebuló a több tízezer forintos vizsgadíjat, hanem máshol, más formában bevasalják tőle (ill. a szüleitől már bevasalták adó formájában).

felső határ nincs 2017.03.03. 14:32:03

@karandash: Igen, ez így van, volak ilyen visszaélések a lovárival, meg az eszperantóval, a diplomák meg a nyelvpótlék miatt, de diplomához ma már nem fogadják el.

A horvát, román, szlovák, cseh lengyel nyelv sokkal értékesebb a munkapiacon, mint az angol vagy a német, feltéve, hogy angol és/vagy német is van mellé. Ráadásul a kis nyelvekből nincs nk-i vizsga, csak állami. Naná hogy lenyelvvizsgázik, aki 2nyelvü környezetből jön, ha ebből előnye adódik, mi ezzel a baj?

Magyarországi szlovákok közül nagyon kevés vizsgázik le szlovák nyelvből, mert az a nyelv, amit Békéscsaba környékén beszélnek a 80 év felettiek, nemigen hasonlít a szlovákra. A szlovákiai magyaroknak viszont nem nagy kihívás a nyelvvizsga.

Jazo 2017.03.03. 16:52:19

@Thunder_th:
Ezt értem, de szerintem egy ilyen nyelvvizsga rossz irányba viszi az oktatást, mert a nyelvtanulásra szánt órák legalább harmada a nyelvvizsga felkészítésre megy el, ráadásul pont az a része, amit arra lehetne szánni, hogy élővé, használhatóvá válljon a tudás. Amikor leadták, átadták a tudást, tehát van szókincs, nyelvtan és kiejtés is, akkor lehetne gyakorolni magát a szóbeli kommunikációt hétköznapi nem erőltetett szituációkban, játékokban. (nem egyszer, nem kétszer, hanem százszor)

Sok sikeres középfokon vizsgázónak az is nehezen megy, hogy kérjen egy vonat/buszjegyet, lefolytasson egy ABC-ben vagy bármilyen más boltban naponta előkerülő párbeszédet, nem beszélve arról ha mondjuk intéznie kell valami egyszerű dolgot egy hivatalban...és akkor még hol van egy útbaigazítás vagy buszmegállóban lefolytatott könnyű kis csevegés. Igen, az oktatás során ezek előkerülnek egyszer a könyv valamelyik fejezetében, de aztán amikor minden adott lenne, már nincs gyakorlás, mert az idióta nyelvvizsgára kell készülni, amikben az EU-ról, meg az iskolai rendszerről kell írni, olvasni. Ahogy az integrálszámításnak se veszi hasznát az átlagember az élete során, úgy arra is csak mikroszkopikus az esély, hogy mikor külföldön jár az EU-ról fog majd valakivel vitatkozni, nem beszélve arról, hogy a kis boltok miért jobbak a plázáknál. NEM HASZNOS, NEM ÉLŐ.

A valódi natív kiejtésről pedig még nem is beszéltünk. Olyan tanárok tanítják a kiejtést, akik talán még nem is jártak a célországban csak pár napot, hetet valamikor turistaként.

Hibásak a célok, hibás a módszertan, és a tanárok többsége gyenge. Ma már sok iskolában vannak külföldi anyanyelvi tanárok is, vagyis az itthoni tanároknak lenne lehetősége arra, hogy fejlesszék magukat.

felső határ nincs 2017.03.03. 17:22:09

@Jazo: 'Sok sikeres középfokon vizsgázónak az is nehezen megy, hogy kérjen egy vonat/buszjegyet, lefolytasson egy ABC-ben vagy bármilyen más boltban naponta előkerülő párbeszédet, nem beszélve arról ha mondjuk intéznie kell valami egyszerű dolgot egy hivatalban...és akkor még hol van egy útbaigazítás vagy buszmegállóban lefolytatott könnyű kis csevegés. '

Hát én nem tudom honnan tetszik ezt venni. Én ugyan már 15 éve csináltam a közép c-t angolból, és utána vagy 10 évig nem szóltam angolul senkihez, bár nyilván interneteztem meg néztem angolul filmeket, és amikor utána el kellett mennem állásinterjúra külföldre, nem volt semmi gond az angolommal, aztán dolgoztam is 2 évet irodában, angolul.

Ez ugyan nem amerikában és nem is angliában volt, de a cég nyelve az angol, szinte mindenki tanulta az angolt, nincs semmi gond a kommunikációval. Még az íreket, skótokat is megértem bár az a legnehezebb. De hát kit érdekel, nem közöttük élek.

A nyelvvizsgának ez nem feladata, az csak egy alap. Ha valaki javítani akar a kommunikációja gördülékenységén, meg a kiejtésén az költözzön anyanyelvi környezetbe, a többiek úgyis minden cégnél a multinacionális angolt beszélik, amit nem nehéz érteni, mert nem anyanyelvi.

2017.03.04. 01:24:34

@felső határ nincs: "'szerintem az államnak semmi köze ne legyen ahhoz, hogy ki nyelvvizsgázik és mennyiért.'

Aztán miért ne legyen? A minőségibb munkahelyeken beszéljenek nyelveket. "

Azért ne legyen ehhez köze az államnak, mert mint látható, ahol az állam pont ma is támogatja nyelvpótlékkal a dolgozóit, ott nincs nyelvtudásra szükség, meg nem is beszélnek valójában nyelveket.
Ahol az állam nem avatkozik be,a multiknál meg tudni kell angolul, németül. A piac megoldja.
Arról nem is szólva, hogy a magyar állami iskolarendszer leszerepelt már nyelvoktatásból. Szóval erre nem kellene állami forrásokat elcseszni, pláne nem nyelvvizsga ingyenessé tételére, ami már csak a végső állomás, a lényeg, a nyelvtanulás, a neheze, a legköltségesebb része akkor már a háta mögött van az embernek.

2017.03.04. 01:36:24

@felső határ nincs: "Amikor én vizsgázgattam, 15 éve akkor az állami nyelvvizsga magasabb színvonlú volt, mint a nemzetközi vizsgák többsége."

Van ilyen is meg olyan is, mondjuk a német TELC rendszer az mindig könnyebb vizsga hírében állt, mint egy Rigó utcai, de hogy mi a színvonalas, az nem ilyen egyszerű kérdés.
Egy Goethe, ÖSD, IELTS elismert mindenhol, a Rigó utcai papírral meg Magyarországon lehet csak nyelvpótlékot kaszálni, meg a diplomaszerzéshez jó.
De mi a magasabb színvonal? Jó kérdés.

Én ismerek olyan japánokat, akik TOEIC nyelvvizsgát tettek, ez elvileg ilyen irodista, munkahelyi angolt tesztel és cégek kérik ezt a dolgozóktól, de hogy az ilyen vizsgát tevők angolul beszélnének is, azt erős túlzás lenne állítani. Pedig itt Távol-Keleten mindenütt ezt a TOEIC-t nyomják, ez a minőség garanciája, a színvonal, pedig semmi különös.

gigabursch 2017.03.04. 10:39:30

@karandash:
Igen.

Szerintem mondjuk egy TELC lényegesen életszerűbb, mint egy Rigó utca, de német nyelvvizsgám pl. a szintén nem Rigós volt, hanem osztrák ÖSD-s, aminek a certifikációja itthon megvan és automatice megkapod belőle a honosított nyelvvizsgát is külön díjazás nélkül.

Amúgy voltam Rigóson is németből és azt is mondtam utána, hogy több ilyet nem.

Hogy azóta mi van ezen a fronton nem tudom, de újabb nyelv esetén a nyelvvizsga előtt tájékozódok, hogy hozzám melyik rendszer passzol.

gigabursch 2017.03.04. 10:48:37

@karandash:
Amúgy nekik az anyanyelvük magyar volt - itt van némi félreértés nálad. Csak azért mert a hazájukat elcsatolták és mássá tették, attól még magyar az anyanyelvük. Hisz ők magyarok.
Az más kérdés, hogy kénytelen-kelletlen tudtak még egy nyelvet.

Továbbá:
Amúgy épp 2000 körül kivezették a nyelvvizsgapótlékot az eszperantó és a lovári nyelvekből. Nem ok nélkül.
Az max. arra volt jó, hogy legyen egy nyelvvizsgád és a diplomád meglegyen. Már akinek ennyire futotta...

Aztán később ment a tornászás, hogy csak EU-s nyelvre adnak pótlékot, amit egy ideig úgy akartak érteni, hogy angol-német-francia.
Erre azért kitört a parasztlázadés, hogy olasz-spanyol-lengyel-stb miért nem játszik és miért nem játszik az orosz.

Aztán később ment a tiráda, hogy akkor max két nyelv.
De az meg azon ment el, hogy néhány vezető tisztségviselő, akinek volt három-négy felsőfokúja, és az nem jó, mert nem kap meg egy vagon pénzt.

Persze odáig nem ment el a tudomány, hogy nem ártana frissen tartani ezt és rákérdezni, hogy x évvel később hogy megy a waßmachogs?
(mondjuk ez a KRESZ-nél sem ártana szerintem...)

tnsnames.ora 2017.03.04. 11:15:35

Na skacok, engedve a nyomásnak :DDDDDDDDD és mivel nagyon fontos a téma, magam is utánajártam az adatoknak egy picit. Így bővítettem a már linkelt blogposztomat egy "Dataset" fejezettel.

+ Azt fájlalom a blogposztban, hogy nincs adatforrás-link, sőt közelebbit/pontosabbat sem tudunk a datasetről (mi van benne, mi nincs), ahogy a kommentekből is jól kiviláglik. Azt gondolom, hogy aki vizualizál annak elemi kötelessége ilyesmire kitérnie. Enélkül még a "brittudósok" ködszurkálási szinvonalát sem érhetjük el sokszor.
+ A blog-chart szerint a legjobb évben 10.25%, legrosszabb évben 7.4% nyelvvizsgázott a 14-19 éves korosztályban.
+ Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ(NYAK) statisztikái szerint:
www.nyak.hu/doc/statisztika.asp
+Ugyan nem stimmelnek a pontos számok, de a csökkenések/növekedések az inflexiós ponttal együtt jónak tűnik, összhangban lévővel a linkelt bloggal. Azaz látszik, hogy a NYAK-os adatokról van szó.
+ Jó hír, hogy 2016-ra picit jelentősebb javulás látszik a nagyon fontos 14-19-es korosztályban, emelkedő trendben (2012-re visszakapaszkodás)
+ És ha már itt voltam kigyűjtöttem még pár további érdekességet. Nyelveloszlás, SIkeresség, Szintek, Korosztály. Érettségi

2017.03.04. 11:54:18

@tnsnames.ora: belenéztem, érdekes, hogy a sikeres nyelvvizsgák aránya mennyivel magasabb angol nyelv esetén, mint akár a német vagy a francia nyelvnél. Ez nyelvek nehézségi, tanulhatósági különbségeivel, iskolai tananyaggal, oktatóanyagokkal, tanulói érdeklődéssel vagy a nyelvvizsgák, követelmények különbségével függ össze? Mert nem azonos számú szókincs kell angol és német középfokúra, az biztos. Internet segítségével meg nagyrészt angolból lehet jól fejlődni.

Meg az is látszik, hogy az alapfokú nyelvvizsga mennyire elvesztette népszerűségét. Nem csodálkozom, semmire se elég.
És hogy a felsőfokú nyelvvizsgák száma nagyjából egy szinten van minden évben.

tnsnames.ora 2017.03.04. 12:33:54

@karandash: Már nem volt hiábavaló a bővítésem. :)

tnsnames.ora 2017.03.04. 12:37:35

@karandash:
* Azért egy olyan perifériális információ is érdekes lehet, hogy a relatíve még mindig magas 710 db sikeres cigány-lovári nyelvvizsgára jut 668 db sikertelen. Gondolom e mögött az van, hogy aki tudni véli a nyelvet anyanyelviszinten azt hiszi ennyi elég, nem kell semmi rákészülés (legalább egy nyelvvizsgasor megnézése).
* Érdekes lenne megnézni, hogy mi magyarok hogyan teljesítenénk saját nyelvvizsgánkon (pl.: értelmezés frontján).

tnsnames.ora 2017.03.04. 16:15:35

Találtam még egy érdekes összesítést. Férfi és női bontás korosztályonként.
Elképesztő mértékben ütik a nők a puhány fickókat.
Símán megér a dolog elemzése egy gender-tanulmányt.
:)

2017.03.05. 03:00:16

@tnsnames.ora: Távol-Keleten élek, itt is a lányok SOKKAL jobbak angolból meg ők azok, akik szívesen mennek külföldre, ők vágynak elköltözni a hazájukból egy gazdagabb országba persze elsősorban úgy, hogy felszedetik magukat egy gazdagabb amerikaival, kanadaival, ausztrállal. Én ezt annak tudom be, hogy ők azok, akik a nyelvet, a szexualitásukat, kapcsolatteremtési készségüket használják érvényesülésre, nyitottabbak más kultúrákra, ha abból hasznuk van.
A fiúk meg sokkal jobbak matematikából, természettudományokból, belőlük orvosok, programozók és mérnökök lesznek, akik megtermelik a GDP-t és a jólétet maguknak és sokkal tradicionálisabb a gondolkodásuk. Hiába angolul kevésbé tudnak, piacképesebb tudásuk van.

A lányok meg jellemzően itt is (mint Magyarországon is) nyelvszakokra, szociális munkásnak, ápolónak vagy international business szakokra mennek... amivel aztán sales, értékesítő pozíciót tölthetnek be jobb esetben, ami azért messze van egy orvos, mérnök anyagi megbecsültségétől.
Meg a lányok azok, akik élethossziglan PhD-znek valami bölcsész szakon, utazgatnak a világban rövidebb egyetemi nyelvkurzusokra iratkoznak be, ha a szüleik tehetősek és eltartják őket.

tnsnames.ora 2017.03.05. 08:14:17

@karandash:

Engem elsősorban az izgat nagyon a lány-fiú témában, hogy miként a gyerekek esetében is próbálunk minél többet felfogni (miért megy olyan könnyen nekik a nyelvtanulás), lehet, hogy a lányoktól is lenne mit ellesni, pláne, hogy nekik felnőttként is láthatóan nagyon megy.

A blogomba beszúrt táblázat, mintha valami szignifikáns jellemzőre tapintana rá gender ügyben,
(a) elég nagy (releváns) mintán
(b) minden korosztályban
(c) 100%-osan.
Ez nem hangzik véletlennek. :)

Jól hangzik, amit mondasz. Én ezt úgy fordítottam le magamban, hogy a lányok csomó féket, stresszt ignorálnak, könnyedén tudják lazán venni motivációs okokból is a nyelvtanulást, mint a fickók (átlagos, statisztikailag releváns esetekben). Míg a fickók "szeretnek" görcsölni, meg "menekülni" inegzakt dolgoknál (mint az idegen nyelv).

A kommentelők tuti felkoncolnak majd, de nekem ilyenkor mindig eszembejut a közismert vicces videó a lelkipásztorral a női és férfi agy különbségeivel (dobozok kontra minden összekötve mindennel). Lehet, hogy maximálisan hülyeség az analógiám, de én bizony keresgélnék errefele.
www.youtube.com/watch?v=K9yXyy5FNRM