Szokták mondogatni sokfelé, hogy a korrupció bizony mindenhol jelen van. Na de ennyire? Mint az a lenti infogrammon látható Európa megannyi országa már majdnem 100 százalékban úgy véli, hogy a korrupció mindent eláraszt.

Az adatokból származó elsődleges tanulság az, hogy valami nagyon nincs rendben a meleg délen, hiszen mind a görögök, spanyolok, ciprusiak, horvátok hatalmas arányban vélik úgy, hogy a korrupció rendkívül széles körben elterjedt. Fellélegezni azonban nekünk magyaroknak sincs okunk, ugyanis mi is bőven az EU-s (68%) átlag fölött vagyunk a magunk 86 százalékával. Ezen persze nem is kell meglepődni, hiszen elég csak néhány percre belehallgatni a hazai pártpolitikai szócsatákba és szinte minden fél a korrupcióval kapcsolatos, finoman szólva sem barátságos jelzőket vagdos egymás fejéhez megállás nélkül. És hát mit is kezdhetne ezzel a néplélek? Beleivódik.

Annyit azért jegyezzünk meg gyorsan, hogy olyan, félúton a pusztulás és a poklok pokla felé evickélő, hanyatló északi országokban, mint például Finnország, Dánia vagy Svédország az emberek elenyészően kis része véli úgy, hogy a korrupció minden apró társadalmi résbe beférkőzött. Úgyhogy csak így tovább.

Az elmúlt hetekben ismét a figyelem középpontjába került Észak-Korea. Bár a távol-keleti ország ellen egy csak hozzák az újabb és újabb szankciókat, az ázsiai diktatúra még mindig nem roppant össze ezek alatt, mivel sok esetben sikeresen játssza ki ezeket a korlátozásokat.

Az Institute for Science and International Security jelentése szerint 49 olyan ország is van, amely 2014 márciusa és 2017 szeptembere között megszegte az Észak-Korea ellen érvényben lévő szankciókat. Sőt, 13 ország vezetése – köztük található Kuba, Egyiptom, Irán és Szíria – még katonai szankciókat is megszegett.

A lenti ábrán narancssárgával jelölték azokat az országokat, melyek valamilyen nem katonai szankciót, és pirossal, melyek katonai szankciót szegtek meg a fent említett három és fél évben. Az ábrából kitűnik, hogy előbbiek között nyugat-európai országok is találhatóak.

Az UNESCO legfrissebb jelentése szerint 2012 és 2016 között 530 újságírót gyilkoltak meg világszerte. A feketelistát Szíria vezeti 86 halálesettel; az európai országok között Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, északkeleti szomszédunkban 10 "őrkutya" lett merénylet áldozata. Magyarország nem került fel az összesítésre. Reméljük, ez így is marad!

Bár szeretjük itthon a szegényeket hibáztatni a bajokért, valójában jóval az EU-s átlag alatt marad, hogy a GDP-arányában, hogy alakulnak a hazai szociális kiadások.

A világ rengeteget változott az elmúlt 50 évben. 1967-ben még javában tartott a hidegháború, az Egyesült Államokban gyakoriak voltak a zavargások, dúlt a vietnámi háború, de Izrael is kénytelen volt megküzdeni arab szomszédjaival a hatnapos háború során. Más volt az emberek hétköznapi élete is.

A Pew Research Center által nemrég elvégzett kutatás arra kereste a választ, hogy az egyes országokban jobb-e az élet mint 50 éve. A kutatásban 43 ezer ember vett részt 38 országban. A kutatás azt találta, hogy többnyire azokban az országokban gondolják az emberek, hogy most jobb az élet, ahol jelenleg jók a gazdasági körülmények.

Az alábbi grafikonon látható, hogy adott országokban az emberek mekkora része gondolja, hogy 50 éve, és mekkora, hogy most jobb az élet. Az első helyen Vietnám áll: itt az emberek 88 százaléka szerint most jobb az élet mint fél évszázada, és csak 4 százalék vallja az ellenkezőjét. Ez nem meglepő annak fényében, hogy 50 éve még véres polgárháború dúlt az ország északi és déli fele között. Ugyanakkor az Egyesült Államokban csak az emberek 37 százaléka érzi úgy, hogy most a jobb, és 41 százalék pedig úgy, hogy 50 éve volt jobb.

A táblán nem szerepel Magyarország, ám a kutatásban mi is részt vettünk. Az eredmények alapján a magyarok 39 százaléka vallja, hogy rosszabb az életünk mint 1967-ben, és csak 32 százalék mondja, hogy jobb.