A Google 2007-ben indította el utcanéző szolgáltatását, és azóta több mint 5 millió mérföldnyi utat fedett le és 20 petabájtnyi adatot rögzített. A lenti csárton azok az országok szerepelnek sötétkék színnel, ahol teljesen vagy részben elérhető a vállalat utcanéző szolgáltatása.

A klímaváltozás mellett talán a nemek közötti egyenlőtlenség az egyik legégetőbb kérdés világszerte. A Nők, Béke és Biztonság Indexe (Women, Peace and Securty Index) pedig egy olyan mutató, mely a világ országait rangsorolja az alapján, hogy mekkora a nők jóléte (well-being) az adott nemzet polgáraként. Az adatokat különböző tényezők befolyásolják, mint például a jogok, az igazságosság, a nők társadalmi integritása vagy a biztonságuk. 

A lenti csárt azt mutatja meg, hogy a 153 országban mért index, milyen ragsort idézett elő. A 0 a legrosszabb, az 1 pedig a lehető legjobbat jelöli. A lista élén Izland végzett, de szinte holtversenyben követik őt olyan nemzetek, mint a Norvégia, Svájc vagy éppen Szlovénia. Ezekben az országokban lehet a legjobban és legbiztonságosabban élni nőként.

A leginkább kiszolgáltatott helyzetben ugyanakkor Szíriában és Afganisztánban vannak a nők, de Jemenben és Pakisztánban sem sokkal jobb a helyzet. 

Magyarország egyébként a 46. helyen áll a listán, 0,739-es értékkel. A világtérképet egyébként bárki böngészheti itt.

Pont egy éve történt, hogy sokak meglepetésére Donald Trumpot választották meg az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökének. Abban az esetben viszont, ha a férfiak nem mennek el szavazni, az eredmény teljesen más lett volna.

Trump mindösszesen 80, Hillary Clinton pedig 458 elektori szavazatot szerzett volna, és mivel ezekből 270 kell ahhoz, hogy az elektori kollégium elnöknek válasszon valakit, Clinton nyert volna, így ő lett volna az USA első női elnöke

Bár nem így történt, azért mutatjuk térképen is. A kék államokat vitte volna a Demokrata Párt jelöltje (Clinton), a pirosakat a későbbi elnök, Nebraskán pedig 4:1 arányban osztoztak volna (itt Trump kapta volna a több elektori szavazatot).

forrás: FiveThirtyEight

Mire gondolsz, ha ránézel egy póló címkéjére és ott a „Made in Bangladesh” feliratot találod? Az emberek nagy részének kialakult véleménye van az országok többségéről. Ugyanaz a bangladesi póló egészen más hatást válthat ki a vásárlóból, ha az mondjuk Németországból vagy Brazíliából jön. Összességében ez jelentősen befolyásolhatja, hogy egy-egy áru mennyire válhat sikeressé a nemzetközi piacon.

Egy 52 országban, 43 034 ember részvételével készített felmérés adataiból kitűnik, hogy a többség a németországi termékeket tartja a legtöbbre. A második hely Svájcé, míg a harmadik az Európai Unióé. Talán meglepő lehet, hogy az Egyesült Államok csak a tizedik helyen végzett. Ami viszont jól látszik, hogy a „Made in China” az emberek nagy részének még mindig nem a minőséget jelenti.

Egyre inkább úgy látszik, hogy a nagy természeti katasztrófák korát éljük. Lehet persze azt mondani, hogy ilyenek mindig is voltak és mindig is lesznek, a számok azonban egyre elrettentőbbek. 2000 óta ugyanis 46 százalékkal növekedett az extrém katasztrófák száma világszerte. Ezáltal pedig a globális gazdaság is óriási veszteségeket (becsült) könyvelhetett el magának a természet pusztítása miatt. 

A lenti infografika az egyre többe kerülő klímaváltozás következményeit mutatja a 90-es évektől napjainkig. A grafikán jól látható, hogy az elmúlt években tartósan 700 fölött van extrém időjárás okozta események száma, és ez valószínűleg továbbra is emelkedni fog. Összevetésképpen ez a szám a 2000-es évek elején bőven 500 alatt maradt. 

Minél magasabb a katasztrófák száma, annál valószínűbb, hogy többet kell költeni a kártalanításra. 2008-ban ez a (becsült) szám 145,8 billió dollár volt, míg 2012-be 161,1 billió, 2016-ban pedig 129,4 billió.