Töretlen népszerűségnek örvend a külföldi továbbtanulás a magyar fiatalok körében. A becslések szerint már 10 ezernél is többen tanulhatnak elsősorban nyugat-európai és amerikai egyetemeken. Továbbra is nagy az érdeklődés az Egyesült Királyság, Amerika és Dánia egyetemei iránt. A legtöbb magyar mégis Ausztriában és Németországban tanul.
Magyarországon 2010-től kezdődően évről évre nő a házasságkötések száma, 2016 januárja és novembere között pedig már 48 920 pár járult az anyakönyvvezető elé. Ez a szám az elmúlt húsz évben a legmagasabb volt.
Az elöregedés a nyugati társadalmak jellemzője, mégis, érdekes módon a lakossághoz képest Japánban él a legtöbb idős, az emberek közel negyede időskorú a távol-keleti szigetországban. Az elöregedő társadalom miatt elsősorban azok a nagy ellátórendszerek vannak veszélyben, amelyeket az idősek vesznek igénybe. Hazánk egyébként ennél jobban áll, a magyarok 16,9 százaléka számít idősnek, ez azonban valamivel magasabb az OECD átlagánál, amely 15,1 százalékos arányú. 
Ezek az egészségügy és a nyugdíjrendszer. Az elöregedő társadalom miatt egyre kevesebb dolgozó fizet nyugdíjjárulékot, így egyre kevesebben tarják el a nyugdíjasokat. Ez persze nem tartható fent hosszú ideig, a nyugdíjrendszer újragondolására van szükség a fenntarthatósághoz. Az idősek egészségügyi kiadásai jelentősen magasabbak, így minél több idős van, annál nagyobb az ellátórendszer terhe is.
Az OECD felmérése szerint a legszegényebb 20 százalék körében Magyarországon az otthonok 44 százalékában többen laknak, mint amennyien kényelmesen elférnének. Nálunk többen csak Lengyelországban és a Mexikóban zsúfolódnak össze egy lakásban, az OECD átlaga pedig a miénknek kevesebb mint fele, mindössze 18 százalék.
A magyar adat különösen érdekes abból a szempontból, hogy szakértők szerint a magyar lakások közel harmada üresen áll. 
A fiatalok egyik legnagyobb pénzügyi dilemmája, hogy albérletben lakjanak, vagy inkább saját lakást vegyenek hitelből. Az OECD tanulmánya azt vizsgálja, hogy albérletre vagy lakáshitelre fizetnek többet a magyarok. Ez alapján az albérletre a jövedelmük 16 százalékát, lakáshitelre viszont ennél 25 százalékkal többet, a jövedelmük 20 százalékát költik a magyarok.
Ezzel egyébként elég jól állunk az adatok szerint, viszont érdemes fenntartással kezelni az eredményt, egyes tanulmányok szerint ugyanis a magyarok jövedelmük felét is elkölthetik lakhatásra. Az eltérést
Persze következtetéseket így is levonhatunk, a két arány közötti eltérés jól mutatja, hogy többet áldozunk a saját tulajdonú ingatlanra, mintha csak béreljük azt. 