Magyarországon 1993 óta minden év április 10-én tartják a nemzeti rákellenes napot. Ezzel akarják felhívni a figyelmünket arra, hogy mennyire fontos, hogy küzdjünk a betegség ellen.  A rosszindulatú daganatos megbetegedések száma által okozott halálozások száma hazánkban a 2005-2012 között folyamatosan nőtt. 2013-tól ugyan csökkent ez a szám, de még így is több mint 32 ezer embernek okozta daganatos betegség a halálát 2014-ben.

Ha nem látod a csártot, akkor kattints IDE!

Függetlenül attól, hogy fejlődő, vagy fejlett országokról van szó, nők milliói élik át napi rendszerességgel a zaklatás valamilyen formáját. A tömegközlekedés kifejezetten veszélyes terepnek minősül ilyen szempontból, hiszen a zsúfolt buszokon, vonatokon, villamosokon még gyakrabban fordulnak elő ilyen esetek.

A Thomson Reuters Alapítvány a közvélemény-kutató YouGov céggel együttműködésben több mint 6550 nőt kérdezett meg arról, hogy mennyire érezték biztonságban magukat a tömegközlekedési eszközökön. Több szempontot is vizsgáltak, például hogy éjszaka mennyire érzik magukat biztonságban, mennyire bíznak a hatóságokban, vagy mekkora annak a kockázata, hogy szóban vagy akár fizikailag zaklatják a nőket. Ezek alapján az alábbi városokban a legkevésbé biztonságos nőként tömegközlekedéssel utazni:

Hazánkban (ahogy a térkép is mutatja) 18 éves kortól ihatunk alkoholt hivatalosan, ha külföldre utazunk, akkor viszont eltérőek lehetnek ezek a szabályok. Van olyan ország, ahol már a 16 évesek is fogyaszthatnak alkoholt, azonban a meglepő az lehet, ha valaki itthon már betöltötte a 18-at, azonban külföldön mégsem kaphat italt. 

A hollywoodi filmekből ismerhetjük, hogy az USA-ban például 21 éves kortól szolgálnak minket ki alkohollal, de nem kell ennyire messzire menni a hazainál szigorúbb szabályokhoz. A skndináv országokban például egyes esetekben 20 éves korig kell várni az italozással, és Izlandon is a 20-at kell betölteni ehhez. Az arab országok jelentős részében azonban egyáltalán nem szolgálna fel alkoholos italokat, így Szaúd-Arábiában, Jemenben, Szudánban. Líbiában, Iránban, Bangladesben és Afganisztánban sem italozhatunk kedvünkre, a korunktól függetlenül.

A kilencvenes évek egyik legnagyobb hatású közgazdasági műve volt Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyve (Clash of Civilizations). Ebben a szerző különböző értékrendek összecsapását jósolta meg a jövőben.

Ha most rátekintünk a világtérképre, akkor azt láthatjuk, hogy ha nem is egy az egyben igaz, amit állított Huntington, azonban sok igazságot találunk benne. Az iszlám közeg (a térképen sárgával jelölve) jelenleg szó szerint háborút vív a pirossal jelölt nyugati kultúrkörrel, ráadásul a barnával jelölt, kelet-európai kulturális szférával is komoly az ellentétük.

Így ebben az elmélet egyértelmű igazolása fedezhető fel, e a többi "összecsapás" megjelenése is csupán idő kérdése lehet, hiszen a jelenleg fennálló világrend alig több mint 25 éve alakult ki, így viszonylag fiatalnak mondható történelmi távlatokban szemlélve.

Magyarország helyzete is érdekes, a térkép a kelet-európai kultúrkörbe sorolja hazánkat, ami elsősorban a jelenlegi, Oroszország felé nyitó külpolitika miatt lehet így.

Sokszor azzal érvelnek a munka alapú társadalom és az ipari növekedés támogatása mellett, hogy a szakmunkát tanuló diákok hamarabb munkába állhatnak, és alig keresnek rosszabbul, mint a felsőoktatást végezett diplomások.Ebben azonban nemcsak országonként, hanem nemenként is jelentős eltérések vannak.

Az OECD adatai alapján azt láthatjuk, hogy Magyarországon nagyjából fele annyira éri meg a felsőoktatást választani, mint a férfiaknak. Persze a képet árnyalja, hogy a nők szülés után otthon maradnak a gyerekkel, gyerekekkel, így az ilyenkor kieső jövedelem csökkenti a megtérülést. 

Hazánk egyébként az OECD átlaghoz közeli a nők megtérülési értéke, viszont a férfiak megtérülése jelentősen magasabb az átlagnál. Érdemes megemlíteni Spanyolországot, ahol a vizsgált országok közül egyedüliként a nőknek jobban megéri a diploma, mint a férfiaknak.