Az OECD felmérést készített arról, hogy milyen a nemek aránya a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak. A 2016-os kutatás meglepő eredménnyel zárult, ugyan az alapképzésben 58 százalék a nők aránya, a doktori képzésekben már a férfiak vannak enyhe túlsúlyban, a nők aránya mindössze 47 százalék.
Magyarországon egyébként az alapképzésen 60 százalékban nők vesznek részt, vagyis másfélszer annyian vannak, mint a férfiak. Ehhez képest a doktori képzéseken viszont már csak 48 százalék az arányuk. 
Az Eurostat adatai szerint a magyarok várható élettartama 77,4 év alatt van, ami szinte egész Kelet-Európára igaz néhány kivétellel. Csehországban már valamivel tovább élnek az emberek, de Lengyelország és Horvátország több régiója is hosszabb élettel kecsegtet.
Ezzel szemben a nyugat-európai országokban a várható élettartam jellemzően 80 év felett alakul, de több régióban 85 évnél is többre számíthatnak, az ott születő gyermekek. 
Persze az, hogy mennyit kell aludnunk, nagyban változik attól, hogy hány évesek vagyunk. Az újszülötteknek például napi 14-17 óra alvás ajánlott, de még a 11 vagy akár 19 óra alvás is elfogadható. Ahogy öregszünk, úgy pedig egyre kevesebbet kell aludnunk, de azért a felnőtteknek sem árt a napi 7-9 óra alvás.
Forrás: National Sleep Foundation
Az OECD kutatása szerint az összes oktatási szintet figyelembe véve (általános iskolától a felsőoktatásig) Magyarországon mindössze évente 5591 dollárnak megfelelő forintot költenek évente tanulónként, ami nagyjából 1,5 millió forint. Az OECD országok átlaga 10,5 ezer dollár, vagyis közel kétszer annyit költenek oktatásra fejenként.
A régiós országokban egyébként mindenhol jelentősen többet szánnak oktatásra. Legalább 20 százalékkal magasabb a ráfordítás, de Szlovéniában kétharmaddal többet költenek ilyen célra. 
2015 közepe óta jelentős mennyiségű migráns lépett be az Európai unió területére, azonban sokan nem abban az országban nyújtották be a menedékkérelmüket, ahol átlépték az EU határát. A pozitív elbírált kérelmekről szól az OECD összeállítása is, amit az Eurostat 2015 július és 2016 június közötti adatai alapján készítettek.
A legnagyobb arányban Svédországban fogadták be a migránsokat, de itt is csupán a kérelmek 6,1 százalékát fogadták be. A legkevésbé Szlovákiában jártak jól a menedékkérők, itt nem volt befogadás. Magyarországon egyébként szintén alacsony arányban fogadják be a migránsokat, mindössze 0,1 százalékuk számíthat a befogadásra. 