Mire gondolsz, ha ránézel egy póló címkéjére és ott a „Made in Bangladesh” feliratot találod? Az emberek nagy részének kialakult véleménye van az országok többségéről. Ugyanaz a bangladesi póló egészen más hatást válthat ki a vásárlóból, ha az mondjuk Németországból vagy Brazíliából jön. Összességében ez jelentősen befolyásolhatja, hogy egy-egy áru mennyire válhat sikeressé a nemzetközi piacon.

Egy 52 országban, 43 034 ember részvételével készített felmérés adataiból kitűnik, hogy a többség a németországi termékeket tartja a legtöbbre. A második hely Svájcé, míg a harmadik az Európai Unióé. Talán meglepő lehet, hogy az Egyesült Államok csak a tizedik helyen végzett. Ami viszont jól látszik, hogy a „Made in China” az emberek nagy részének még mindig nem a minőséget jelenti.

Egyre inkább úgy látszik, hogy a nagy természeti katasztrófák korát éljük. Lehet persze azt mondani, hogy ilyenek mindig is voltak és mindig is lesznek, a számok azonban egyre elrettentőbbek. 2000 óta ugyanis 46 százalékkal növekedett az extrém katasztrófák száma világszerte. Ezáltal pedig a globális gazdaság is óriási veszteségeket (becsült) könyvelhetett el magának a természet pusztítása miatt. 

A lenti infografika az egyre többe kerülő klímaváltozás következményeit mutatja a 90-es évektől napjainkig. A grafikán jól látható, hogy az elmúlt években tartósan 700 fölött van extrém időjárás okozta események száma, és ez valószínűleg továbbra is emelkedni fog. Összevetésképpen ez a szám a 2000-es évek elején bőven 500 alatt maradt. 

Minél magasabb a katasztrófák száma, annál valószínűbb, hogy többet kell költeni a kártalanításra. 2008-ban ez a (becsült) szám 145,8 billió dollár volt, míg 2012-be 161,1 billió, 2016-ban pedig 129,4 billió. 

Ma már szinte mindenkinél alapvető elvárás, hogy néhány giga mobilnet benne legyen az előfizetésünkben. Tavaly azonban csak 1,4 gigabyte mobil internet jutott átlagosan egy magyar előfizetőre. Az OECD országok között a finnek toronymagasan vezettek ezen a téren, náluk 10,9 giga volt az átlag, a második helyen a lettek álltak 8,2-vel, majd őket követik az osztrákok 6,3-mal.

Az OECD kutatása azt mutatja meg, hogy a tudományos szakokon (ide értve a matematikát és a programozó szakirányokat is), a diplomázott hallgatók mekkora része nő. Magyarország a vizsgált országok között a középső harmad alján (vagy az alsó harmad tetején) helyezkedik el 37 százalékkal.

Sokat elárul arról, hogy hol tart a nők megfelelő képviselete a tudományos területeken, hogy csupán Törökországban, Olaszországban és Portugáliában éri el vagy haladja meg a diplomát szerzett nők aránya ezen a területen az 50 százalékot.

A lítium az egyik legfontosabb nyersanyag, melyet a csúcsminőségű akkumulátorokhoz használnak. Várhatóan még fontosabbá fog válni, amikor majd teljesen fellendül az elektromos mobilitás terén kibontakozó forradalom. Amíg egy okostelefon akkumulátorának nagyjából 3 gramm fémre van szüksége, addig egy laptopéba már 30 grammot építenek be, egy szabványos elektromos autó pedig 10 kiló lítiumot is tartalmazhat. A Tesla néhány modellje azonban 40 kilót tartalmaz.

Ahogyan a lenti infografikán látszik, Chile körülbelül 7,5 millió tonnát birtokol belőle a földfelszín alatt. Ez a születőben lévő „e-korszak” egyik legfontosabb szereplőjévé teheti a dél-amerikai országot, afféle új Szaúd-Arábiává. A legtöbb lítiumot azonban még mindig Ausztráliában hozzák a felszínre, az ottani bányák tavaly 14 300 tonnát termeltek ki az U.S. Geological Survey (USGS) által összeállított adatok szerint.