Az Unió 23 országának védelmi és külügyminiszterei hétfőn megállapodtak, hogy további lépéseket tesznek egy európai védelmi erő létrehozásához. Öt ország nem vesz ebben részt: az EU-t elhagyó Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Portugália és Málta. A PESCO-nak nevezett (Permanent Structured Cooperation) védelmi unió régóta napirenden van.

Az alábbi grafikán látható, hogy mely európai országok rendelkeznek a legnagyobb állandó hadsereggel. A grafika az aktív katonai személyzetet tünteti fel, és nem számol a polgári alkalmazottakkal és a tartalékosokkal. A legnagyobb állandó hadsereggel Franciaország rendelkezik, őt követi Németország és a relatíve kicsi Görögország. Az adatokat szolgáltató honlap szerint Magyarország hadserege 23 250 főt számlál.

Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága (Eurostat) tette közzé a lenti ábrát, amely szerint a Magyarországon élők által EU-n kívülre küldött és általuk onnan fogadott utalások között bizony óriási különbség tátong: 563 millió euro, ami 175,6 milliárd forint.

Magyarország ezzel azon, jellemzően kelet-európai országok között van, ahol ez az egyenleg pozitív, mely leginkább annak köszönhető, hogy többen dolgoznak a magyarok közül az EU-n kívül és küldenek haza pénzt, mint ahány EU-n kívüli dolgozik itt és küld haza pénzt.

Mutatjuk a teljes ábrát:

A Google 2007-ben indította el utcanéző szolgáltatását, és azóta több mint 5 millió mérföldnyi utat fedett le és 20 petabájtnyi adatot rögzített. A lenti csárton azok az országok szerepelnek sötétkék színnel, ahol teljesen vagy részben elérhető a vállalat utcanéző szolgáltatása.

A klímaváltozás mellett talán a nemek közötti egyenlőtlenség az egyik legégetőbb kérdés világszerte. A Nők, Béke és Biztonság Indexe (Women, Peace and Securty Index) pedig egy olyan mutató, mely a világ országait rangsorolja az alapján, hogy mekkora a nők jóléte (well-being) az adott nemzet polgáraként. Az adatokat különböző tényezők befolyásolják, mint például a jogok, az igazságosság, a nők társadalmi integritása vagy a biztonságuk. 

A lenti csárt azt mutatja meg, hogy a 153 országban mért index, milyen ragsort idézett elő. A 0 a legrosszabb, az 1 pedig a lehető legjobbat jelöli. A lista élén Izland végzett, de szinte holtversenyben követik őt olyan nemzetek, mint a Norvégia, Svájc vagy éppen Szlovénia. Ezekben az országokban lehet a legjobban és legbiztonságosabban élni nőként.

A leginkább kiszolgáltatott helyzetben ugyanakkor Szíriában és Afganisztánban vannak a nők, de Jemenben és Pakisztánban sem sokkal jobb a helyzet. 

Magyarország egyébként a 46. helyen áll a listán, 0,739-es értékkel. A világtérképet egyébként bárki böngészheti itt.

Pont egy éve történt, hogy sokak meglepetésére Donald Trumpot választották meg az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökének. Abban az esetben viszont, ha a férfiak nem mennek el szavazni, az eredmény teljesen más lett volna.

Trump mindösszesen 80, Hillary Clinton pedig 458 elektori szavazatot szerzett volna, és mivel ezekből 270 kell ahhoz, hogy az elektori kollégium elnöknek válasszon valakit, Clinton nyert volna, így ő lett volna az USA első női elnöke

Bár nem így történt, azért mutatjuk térképen is. A kék államokat vitte volna a Demokrata Párt jelöltje (Clinton), a pirosakat a későbbi elnök, Nebraskán pedig 4:1 arányban osztoztak volna (itt Trump kapta volna a több elektori szavazatot).

forrás: FiveThirtyEight