Egyetlen mondat elég ahhoz, hogy nagyon irritáló legyen egy turista az európaiak számára. És minden országnak van valami, amire kimondottan érzékeny. A magyarokat azzal a "viccel"lehet kikészíteni, hogy: are you hungry? (éhes vagy?). Ez egy béna szóvicc, mert a hungary (Magyarország) és a hungry (éhes) szó között csak egyetlen betű az eltérés. De nem csak minket irritálnak a turisták, az olaszok például attól másznak falra, ha valaki azt mondja: szeretem a tésztát, ketchuppal. A portugálok attól, ha azt mondják nekik, hogy brazilul beszélnek. A románok attól gurulnak be, ha valaki dicséri a fővárosukat, és közben Budapestet mond Bukarest helyett. A franciák akkor akadnak ki, ha azt mondják nekik, hogy az amerikai borok a legjobbak, Svájc polgárai pedig, ha a belga csokit tartják a legfinomabbnak.

Sokszor lehet arról hallani a hírekben, hogy mennyire sokan keresnek külföldön munkát és inkább Nyugat-Európába költöznek, ahelyett, hogy itthon keresnek állást. Persze ahogy minden, ez is relatív, mivel a kelet-európai átlaghoz képest nem is olyan magas a külföldön dolgozók aránya, sőt, ebből a szempontból hazánkban a legalacsonyabbak az arányok, a magyar népesség 6 százaléka dolgozik külföldön.

Azt persze érdemes megjegyezni, hogy az adatok 2015-re vonatkoznak, így a helyzet romolhatott, azonban még így is a legalacsonyabbak között vagyunk az egykori keleti blokk országai között. 

Jakub Marian egyik térképén az európai országok átlagos megtakarításait vizsgálta, amiből az látszik, hogy hatalmas szakadék tátong az egykori nyugati és a keleti országok között. Az eltérés szembetűnő, még a leggazdagabb keleti ország (Csehország, 42 ezer dollár) megtakarításainak is közel négyszerese a legszegényebb nyugati ország megtakarításai (Hollandia, 183 ezer dollár). 

Persze lehet azt mondani, hogy a németeknek ennél kevesebb az átlagos megtakarítása, azonban az ország keleti fele a keleti blokk része volt, így jelentősen lehúzza az átlagot. Az Ibériai félsziget országaiban és Görögországban is később kezdték a takarékoskodást, itt ugyanis a 70-es évek közepéig diktatúrák voltak hatalmon. 

Az évszázadok során számos elmélet született arról, hogy honnan érkeztek a Kárpát-medencébe a magyarok. Ugyan a vándorlás folyamatos volt, azonban a géntérkép segíthet abban, hogy mégis, merre járhattunk korábban és mely népekkel keveredtünk történelmünk során. Az persze nem meglepő, hogy a Kárpát-medencében a legnagyobb a magyar gének aránya, arra viszont kevesen gondoltak volna, hogy ennyi közös ősünk lehet az osztrákokkal és a csehekkel.

A korábbi vándorlások irányát mutathatja, hogy a jelenlegi Moldova területén is hasonló genetikájú emberek élnek, mint hazánkban és keleti irányba egészen a Fekete-tenger másik végéig követhető a genetikai lábnyomunk. Az viszont érdekes, hogy Volgográdtól (az egykori Sztálingrád) keletre már kifejezetten ritka a magyar gén. 

Idén a tojás áfája 27-ről 5 százalékra csökkent. A fogyasztói ára viszont ennek ellenére nem feltétlenül változik előnyösen, hiszen az adókötelezettségen felül még számos tényező befolyásolja. Ha valamiből hiány alakul ki, az automatikus drágulást eredményez. Erre pedig most van esély, mivel a madárinfluenza miatt elrendelt kényszervágások következtében csökkent a tojóállomány, és emiatt emelkedhet a tojás ára is. De mivel a betegség több uniós országot is érint, ezért nehezebb pótolni a hiányzó mennyiséget külföldről. Ennek következtében tojáshiány alakulhat ki.