Korábban már bemutattuk azt az OECD kutatást, amely a fiatalok munkanélküliségének változásával foglalkozik, azonban a gazdasági szervezet most elkészítette azt a chartot is, amely a tartós munkanélküliséget (legalább 1 év) és a fiatalok munkanélküliségét (15-24 év közöttiek) fésüli össze, ráadásul egy változásokat mutató grafikonban. 

Ez alapján sok országban látható gyenge korreláció a tartós és a fiatalok munkanélkülisége között, vagyis a 15-24 év közöttiek azok, akik nehezen találnak magunknak munkát. Magyarországon a fiatalok munkanélkülisége nagyjából 4 százalékkal, a tartós munkanélküliség pedig kevesebb mint 1 százalékkal csökkent 2008 és 2015 között (persze kérdés, hogy ezekben mekkora szerepe van a közmunkának), ez azt is jelzi, hogy hazánk kilóg a sorból, mivel nálunk csökkent a ráta a vizsgált csoportokban, míg jellemzően növekedés figyelhető meg.

Az OECD átlaga egyébként gyenge erősödést-stagnálást mutat a változások szempontjából, a legvészesebb egyébként Spanyolország, ahol mindkét csoport jelentős növekedést mutatott. 

A BNP Paribas-tól származik az a csárt, ami megmutatja, hogy micsoda őrült emelkedésben vannak a bérek hazánkban és a környező országokban. Szorítsunk, hogy vége ne legyen!

Az Ikea 2018-ig 3 új üzletet nyit az Egyesült Királyságban, amivel 1300 munkahelyet teremtenek majd. Ezzel együtt 22-re nő majd a brit Ikeák száma. A svéd bútormulti tervezi, hogy több európai országban is bővít. Jelenleg viszont a legtöbb Ikea-üzlettel rendelkező országok listáját toronymagasan Németország vezeti.

You will find more statistics at Statista

A Targetmap elkészítette Európa melltérképét, ami szerint Magyarországon az átlagos méret a D-s kosár, ami egyébként a közép-európai térségben átlagos, igaz, több szomszédunkban C-s az átlagos méret. 

Az Ibériai-félszigeten B az átlag, míg az északi országokban és Oroszországban D-nél is nagyobb az átlagos mellméret. 

Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta a 2016-os munkanélküliségi adatok régiókra lebontott részleteit, amit Jakub Marian térképen is feldolgozott. Az európai statisztikai hivatal meghatározása szerint munkanélkülinek számítanak, akik az alábbi három feltételt teljesítik:

• A vizsgált héten nincs munkájuk,
• Két héten belül munkába tudnak állni,
• Az elmúlt négy hét során aktívan kerestek munkát.

Ezek alapján tehát a közmunkások nem számítanak bele az Eurostat által vizsgált munkanélküliségbe. Nem is csoda, hogy a térképen jól láthatóan a legalacsonyabb munkanélküliséget adó régiók között szerepel Magyarország szinte egésze, egyedül Észak-Alföld csúszik át a valamivel magasabb munkanélküliségi kategóriába a mutató. 

A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott régiók 

• Alsó-Bajorország (2%),
• Prága (2,2%) és
• Felső-Bajorország (2,4%) voltak.

A legsúlyosabb munkanélküliség

• Nyugat-Makedónia (31,3%),
• Melilla (30,8%, Spanyolország) és
• Nyugat Görögország (29,8%) szenvedi el.