Az International SOS and Control Risks idén is összegyűjtötte, hogy a világ országaiba való utazás mekkora veszélyeket rejt a nyaralni vágyóknak. Az eredmények alapján érdemes lehet átgondolni, ki, merre tervezi az utazgatásait.

A zöld szín alacsony veszélyt takar, a citromsárga közepest, a narancs magasat, a piros szín rendkívül magasat, míg a barna gyorsan változó kockázatokat takar. A térkép alapján elmondható, hogy Európa országaiban szinte mindenhol alacsony a biztonsági kockázat, ugyanez igaz az USA-ra és Kanadára is. Délebbre és keletebbre mozdulva azonban a földtekén látványosan torzul a helyzet. Ezért, aki Afrikába vagy Ázsiába utazna, kösse fel a nadrágját, és a lehető legkörültekintőbben járjon el az utazás megszervezésekor.

Ja, és azt se hagyjuk szó nélkül, hogy Magyarország mennyire zölden virul ott a térkép közepén, úgyhogy hurrá és pacsi.

Lépten-nyomon azt halljuk, hogy mai világunk minden korábbi történelmi időnél biztonságosabb és fejlettebb. A lenti adatok fényében azonban érdemes feltennünk a kérdést: biztos, hogy ezáltal élhetőbbé váltak a Föld nagyvárosai?

Az infografika azt mutatja, hogy az élhetőségi index milyen mértékben nőtt vagy csökkent a világ nagyvárosaiban az elmúlt 10 évben. A piros szín csökkenést, a kék növekedést, a fekete pedig stagnálást jelöl, míg a körök átmérője a növekedés vagy csökkenés nagyságával arányos.

(via The Economist)

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) friss jelentése azt elemzi, hogy melyik országban szabad és melyik országban nem ajánlott inni a csapvízből. Ahogy az alábbi térképen látszik, Magyarországot a nem biztonságos ivóvíz kategóriába sorolják. 

Ezzel mi személy szerint vitatkoznánk, nem véletlen, hogy hazánk forrásvizei versenyeken is nyerni tudtak, de az ország nagy részén kiváló minőségű az ivóvíz. Mi legalábbis ezt isszuk évtizedek óta és különösebb bajunk nincs tőle. 

 A térkép egyébként jól bemutatja, hogy nagyjából egy határt húz meg a jelentés, és ettől keletre már nem fogyasztható az ivóvíz. 

A magyar autósok alig több mint 80 százaléka köti be rendszeresen a biztonsági övét, amivel az OECD országok között az átlagtól jelentősen lemaradtunk. Persze Dél-Afrikában szinte senki sem ad a biztonságra, de az európai országok között utolsó Olaszországban is az autósok alig több, mint 60 százaléka köti be magát. 

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a mai gyerekek átlagosan 7 órát töltenek különböző képernyők előtt. A World Economic Forum hívja fel a figyelmünket a digitális intelligencia fontosságára, mégpedig azért, hogy gyerekeink ebben a hét órában is biztonságban legyenek.

A DQ Project a következőképpen határozza meg a Digitális Intelligenciát (DQ):

A DQ azon szociális, érzelmi és értelmi képességek összessége, melyek nélkülözhetetlenek a digitális élethez. Kellő képességekkel, tudással és szakértelemmel rendelkezni ahhoz, hogy valaki a viselkedését és az érzelmeit ahhoz tudja igazítani és úgy tudja alkalmazni, hogy az a digitális korszak követelményeinek és kihívásainak megfeleljen.

A következő nyolc területen kell a gyerekeinket tudással és szakértelemmel felszerelni:

• Digitális jogok
• Digitális műveltség (írástudóság)
• Digitális kommunikáció
• Digitális érzelmi intelligencia
• Digitális biztonság
• Digitális világ használata
• Digitális identitás

forrás: https://www.weforum.org/agenda/2016/06/8-digital-skills-we-must-teach-our-children/