Az OECD kutatása azt mutatja meg, hogy a tudományos szakokon (ide értve a matematikát és a programozó szakirányokat is), a diplomázott hallgatók mekkora része nő. Magyarország a vizsgált országok között a középső harmad alján (vagy az alsó harmad tetején) helyezkedik el 37 százalékkal.

Sokat elárul arról, hogy hol tart a nők megfelelő képviselete a tudományos területeken, hogy csupán Törökországban, Olaszországban és Portugáliában éri el vagy haladja meg a diplomát szerzett nők aránya ezen a területen az 50 százalékot.

Még nem derült ki, hogy végül tényleg bezár majd a CEU vagy sem, azonban, ha az egyetem nem Magyarországon folytatja működését, akkor az OECD alábbi listáján is hátrébb csúszhatunk. Már így sincs sok külföldi Ph.D. hallgató hazánkban, igaz, a mesterszakosok szempontjából egész jól állunk. 

Persze felmerül a kérdés: fontos ez egyáltalán? 

A nemzetközi hallgatók aránya jó indikátor arra, hogy milyen színvonalú az adott ország felsőoktatása. Ugyanis minél jobb az oktatás (minél értékesebb az itt kapott diploma), annál több külföldi választja az itteni felsőoktatási intézményeket. 

A doktori végzettségűek 74 százaléka az OECD országokból kerül ki, ami rendkívül koncentrált oktatást jelent. Ha ez nem lenne elég, akkor még az OECD-n belül is jelentősek a különbségek míg 55 doktori végzettségű izlandi van, addig több mint 67 ezer az amerikai.

Hazánk az utolsó harmadban szerepel a doktorok listáján, mintegy 1154 magyarnak van ilyen végzettsége. A vezető országok között talán nem meglepő, hogy Németországban és az Egyesült Királyságban nagy az agyelszívó képesség, India negyedik helye azonban meglepő lehet a listán. Persze, ha népesség-arányosan vizsgáljuk, akkor már itt sem annyira rózsás a helyzet. 

Elképesztő ütemben fejlődik az ázsiai felsőoktatás. A Világgazdasági Fórum jelentése szerint csak tavaly 4,6 millió tudós, műszaki szakember, mérnök, és matematikus végzett Kínában.

You will find more statistics at Statista

Magyarországon jellemzően erős a főváros-vidék ellentét és ezt a felsőoktatásban résztvevők csak tovább erősítik. A városlakók (nemcsak budapestiek) között ugyanis 46,5 százalékkal többen vannak a felsőoktatásban végzett alkalmazottak körében, mint a vidékiek az OECD tanulmánya szerint. Ez a harmadik legnagyobb különbség a vizsgált országoknál, ennél több városlakó csak Szlovákiában és Csehországban van a dolgozók között.

A legkisebb különbség az USA-ban van, ez többek között annak is köszönhető, hogy a tehetős népesség nem a városokban, hanem az elővárosokban lakik és ingázik minden nap a munkahelyére.