A Magyar Távirati Iroda szemléltette egy inforgrafikán, hogy hogyan alakult az infláció Magyarországon és az EU többi tagállamában. Hazánk ezúttal a középmezőny tetején foglalt helyet.
A Magyar Távirati Iroda szemléltette egy inforgrafikán, hogy hogyan alakult az infláció Magyarországon és az EU többi tagállamában. Hazánk ezúttal a középmezőny tetején foglalt helyet.
Sokszor példálóznak azzal, hogy ugyan a bér nominális emelése nem volt magas, azonban a reálbér jelentősen növekedett. Az alábbi charton azt gyűjtöttük ki a KSH adataiból, hogy 1989 óta hogyan változott az infláció, illetve a bruttó átlagkereset. Az látható, hogy a két adatsor 2000-ig együtt mozog, illetve kisebb reálbér csökkenés volt tapasztalható. 2000-től viszont a bérek kilőttek, és jelentősen meghaladták az infláció mértékét (ez alól értelemszerűen kivételek voltak a válság évei 2008-10-ig).
Az egyébként kifejezetten érdekes, hogy hiába az elmúlt 15 év reálbér-emelkedése, a nyugat-európai bérszínvonaltól még mindig olyan jelentős a lemaradás, hogy a kivándorlás továbbra is jelentős hazánkból.
Hazánkban a nyugdíjak emelésének a mértékét törvény szabályozza, vagyis minden évben a január hónapban a tárgyévre tervezett infláció mértékével emelni kell az ellátásokat. Jelenleg az öregségi átlagnyugdíj összege 109 561 forint, míg ugyanez a szám 2010-ben 90 055 forintra volt tehető.
Átlagosan 0,1 százalékkal nőtt az infláció 2014. októbere óta- derült ki a KSH felméréséből. Nagymértékben drágult a szeszes italok és a dohánytermékek ára, viszont olcsóbban vehetünk üzemanyagot az előző évhez képest. 1,7 százalékkal drágábban vásárolhatunk élelmiszereket, ebből a zöldség és a gyümölcs ára növekedett leginkább az elmúlt egy évben. 2015-ben a szolgáltatásokat is 1,7 százalékkal drágábban vehettük igénybe. A háztartási energiáért viszont 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetnünk.
Ismét "fantasztikus" elemző grafikonnal rukkolt elő az M1 Híradója, Szilágyi "Elemző" Béla megint nagyot ment a grafikonszerkesztés képzeletbeli versenypályáján. Ezúttal a 2015-ös és a 2016-os inflációs adatokat hasonlította össze egymással. Ennek legfőbb pikantériája, hogy míg előbbiekre nagyjából egy évet, addig utóbbiakra közel két évet várnunk kell.
Ezek után már nem is meglepő a váltás, melynek során "Elemzőnk" felhívja a figyelmet: az infláció mértékével növekedhetnek jövőre a nyugdíjak. Valójában azonban a nyugdíjak és az infláció (vagyis a fogyasztói árindex) közvetlen összefüggésben nem állnak egymással (igaz, a kormány az elmúlt években az inflációhoz igazította a nyugdíjemelést).