Az OECD a 60 és 64 év közöttiek foglalkoztatását vizsgálta, a legfrissebb adatokból az derül ki, hogy a szervezet tagországaiban 40-45 százalék közötti ennek az idősebb korosztálynak a foglalkoztatottsága. Magyarország ebből a szempontból jelentősen le van maradva, itthon ugyanis ennek ötből egy főt tudnak foglalkoztatni ebben a korosztályban. A skála másik végén Izland áll, ahol a túlnyomó többség még 60 év felett is dolgozik.

Ez egyébként azért jelenthet problémát, mert azt jelzi, hogy hazánkban sokan korán nyugdíjba vonulnak, ezzel is terhelve a nyugdíjrendszert. Persze nem ez az egyetlen oka az alacsony foglalkoztatottságnak: sok vállalat eleve nem szívesen alkalmaz nyugdíj előtt állókat, annak ellenére, hogy a munkatapasztalatunk jelentősen nagyobb egy pályakezdőnél. A hazai statisztikát a fekete foglalkoztatás is rontja, ezt viszont a tanulmány nem méri. Azt érdemes hozzátenni, hogy a nyugdíjkorhatár nálunk jelenleg 63 év, igaz, a korkedvezményes nyugdíjasok és a nők 40 év utáni visszavonulása torzítja az adatokat, azonban a kirívóan alacsony adatokat ezek sem magyarázzák.

A munkanélküliség az egyik legjobb mérőszáma annak, hogy mennyire működik jól egy gazdaság, persze az sem mindegy, hogy pontosan kiket számít bele a munkanélküliek körébe az állam. Ha megnézzük az OECD országait, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarország jelenleg jobban áll az átlagnál, a munkanélküliségi ráta jelenleg 6,7 százalék, míg az átlagos mérőszám 6,7 százalék.

Kérdés, hogy mekkora lenne hazánkban ez a mérőszám, ha a közmunkásokat is munkanélküliként tartanánk számon. Továbbá azt is érdemes kiemelni, hogy az összehasonlításban részt vesz három olyan ország (Spanyolország, Görögország és Dél-Afrika) is, ahol a többiekhez képest kiemelkedően magas ez a ráta. Ha ezt a három OECD-tagot nem vesszük figyelembe, akkor Magyarország az átlagnál jelentősen magasabb munkanélküliséggel számolhatnánk hazánkban, nem is említve a közmunkások "statisztikai számítási anomáliáját".

A közösségi oldalak közül Magyarországon is egyre népszerűbb a LinkedIn, amely elsősorban a munkakapcsolatok ápolására és munkakeresésre hozott létre az alapító. Ennek köszönhetően ,más oldalakhoz hasonlóan, lehetőségünk van személyes üzenetet küldeni más felhasználóknak, azonban ez rengeteg kéretlen levéllel is jár. 

A tipikus LinkedIn spamek a következőképpen néznek ki:

• Valamilyen indiai technológiai cégtől jött.
• Egy fejvadász megkeresése, aki arra sem vette a fáradtságot, hogy megnézze, hol élsz, ezért egy másik országban kínál állást.
• Egy fejvadász megkeresése, aki még a nevedet sem nézte meg és egy sablon néven szólít