A magyarok sokat dolgoznak és keveset keresnek - hangzik gyakran a panasz. Az OECD összehasonlítása szerint viszont nálunk sokkal többet dolgoznak más országokban. Magyarországon a dolgozók 4,8 százaléka tölt el 50 óránál többet a munkahelyén hetente. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, azonban vélhetően ez csak a hivatalos órákat tartalmazza. 

Ennek ellenére érdekes megnézni más országokat is, Törökországban például tízből négy dolgozónak hosszabb a munkahete, mint 50 óra. A lista másik felén Oroszország található,azonban itt 51 órás munkahét volt a felmérés határa, azonban még így is meglepően alacsony a hosszú munkahét alacsony aránya.

Az OECD kutatása szerint 2013-ban a magyarok 10 százaléka volt túlképzett, további 4 százalék pedig alulképzett ahhoz a munkakörhöz, amit betölt. Ezzel egyébként egészen jól állunk, Máltán ugyanis a dolgozók harmada nem a képzettségének megfelelő munkakört tölti be, köztük többségben vannak a túlképzettek. Írország is hasonló gondokkal küzd, de ott érdekes módon pontosan az alulképzettek vannak többségben. 

Kiderítették, mennyit kaszálnak a pornósok. Bár a pornós élet nem a tipikus reggel nyolctól délután négyig tartó irodai munka, ugyanúgy lehet vele keresni. De vajon mennyit kaphatnak a pornószínészek, mi mennyit ér, és ki kapja a legtöbbet?

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

Egy női előadó egy nő-férfi felállású jelenetért 80 és 415 ezer forint között, a leszbi jelenetekért pedig minimum 190 ezer forintot, maximum 330 ezer forintot zsebel be. Egy férfi előadó stabilan 140 és 415 ezer forint között keres.  A rendező kaszálja a legtöbbet, akár 830 ezer forintot is megkereshet egy jelenettel.  A sminkesek és a fotósok 140 ezer forintot keresnek egy-egy munkával.

Napokkal ezelőtt tettük közzé az ezer főre jutó orvosok számát itt a Napicsárton, akkor többen kifogásolták, hogy az adatok ugyan nem rosszak, de a kiszolgáló személyzet hiánya a leginkább veszélyes hazánkban. Az OECD statisztikája pont ezzel foglalkozik, ez alapján pedig látható, hogy Magyarország jelentősen le van maradva az OECD átlagától. Népességarányosan ugyanis másfélszer annyi egészségügyi és szociális dolgozó van az összes foglalkoztatott között, mint hazánkban. 

A grafikonon a változások is láthatók, 2000 és 2014 között ebben nem volt változás hazánkban, míg az országok átlaga számottevő növekedést mutatott ezen a területen. 

A szülés után a világszerte jellemzően a nők maradnak otthon a gyerekkel. Sok helyen megvan arra a lehetőség, hogy az apa maradjon otthon, de olyan ország is akad, ahol mindkét szülő huzamosabb ideig részt vehet a csemete életében. Elég sűrű gyermekáldással szinte folyamatosan, éveken keresztül otthon lehetnek a kóreai és a japán apukák a családdal, mivel ezekben az országokban 53, illetve 52 hét az apák születési szabadsága az OECD adatai szerint. 

Magyarországon egyébként mindez legfeljebb egy hét lehet, pedig a születések számának növelését valószínűleg segítené ennek a növelése. Persze kérdéses, hogy a kieső munkaerőt a magyar vállalatok tudnák-e érdemben pótolni, hiszen

• Egyrészt a megfelelő szaktudás miatt, 
• Másrészt fizetett szabadságról van szó.