A munkanélküliség az egyik legdurvábban a fiatalokat sújtja néhány európai országban, ez is gátolja a gazdasági válságból való kilábalást. Az OECD adatai szerint leginkább Görögország, Spanyolország és Olaszország érintett Európán kívül, igaz az abszolút csúcstartó Dél-Afrika, ahol a fiatalok több mint fele nem talál állást. A charton azt is látni lehet, hogy a válság legsötétebb éveiben mekkora volt a mutató, ebből jól látszik, hogy a problémát nehezen kezelik a mediterrán országokban. 

Magyarországon 15 százalékos jelenleg a 15 és 24 közöttiek körében a munkanélküliég, azonban ennek közel duplája is volt a mutató. Az OECD átlagától egyébként még így is elmaradunk, igaz csak néhány százalékkal. 

Az OECD összehasonlította, hogy melyik országban található a legmagasabb munkanélküliségű régió. Ebben a kategóriában Spanyolország végzett az "élen", itt ugyanis van olyan térség, ahol a munkanélküliségi ráta közel 35 százalékos, vagyis a munkaképesek több mint harmada nem talál munkát. Nincs sokkal lemaradva tőlük Dél-Afrika, Oroszország és Görögország sem, ezekben az országokban találunk olyan régiót, ahol az emberek több mint negyede nem dolgozik. Azonban Oroszországban az országos munkanélküliség csupán 5 százalékos, addig a másik három említett ország teljes, átlagos munkanélkülisége is 25 százalék körüli. 

Ehhez képest jól áll a helyzet Magyarországon, az országos átlag 7 százalék körüli, a legrosszabbul álló régióban pedig 12 százalék körüli a munkanélküliség. Ezzel persze még mindig távol állunk a legmagasabb foglalkoztatottságú országtól, Norvégiától, ahol a legmagasabb munkanélküliséget felmutató régióban is alig több mint 3 százalékos a mutató. 

Korábban foglalkoztunk azzal, hogy az apák mennyi szülési szabadságot kapnak, azonban ennél is fontosabb, hogy az anyák ilyenkor az anyák mennyit lehetnek otthon a gyerekkel úgy, hogy fizetést, vagy valamilyen pótlékot/segélyt kapnak. Azt azért érdemes leszögezni, hogy nemcsak a távollét hossza, hanem az ez idő alatt fizetett kompenzáció bérhez viszonyított mértéke is lényeges a születések ösztönzése szempontjából.

Hazánkban egyébként több mint 26 hétig maradhatnak otthon az anyák szülés után, ami egyébként egész Európára jellemző. A legszigorúbb szabályok hét kisebb országot leszámítva az Egyesült Államokban van, ahol nincs fizetett szülési szabadság, illetve segély vagy pótlék. 

A magyarok sokat dolgoznak és keveset keresnek - hangzik gyakran a panasz. Az OECD összehasonlítása szerint viszont nálunk sokkal többet dolgoznak más országokban. Magyarországon a dolgozók 4,8 százaléka tölt el 50 óránál többet a munkahelyén hetente. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, azonban vélhetően ez csak a hivatalos órákat tartalmazza. 

Ennek ellenére érdekes megnézni más országokat is, Törökországban például tízből négy dolgozónak hosszabb a munkahete, mint 50 óra. A lista másik felén Oroszország található,azonban itt 51 órás munkahét volt a felmérés határa, azonban még így is meglepően alacsony a hosszú munkahét alacsony aránya.

A családi adókedvezmény jelentős segítséget ad a magyar családoknak, ugyan igazán sokat a három gyerek után kapott kedvezmény ad, azonban már az egy gyerekesek is jól járnak vele. Náluk a munkát terhelő adók és járulékok 35,3 százalékát teszik ki a munkaadó ráfordításának, míg a gyermektelen egyedülállóknak 49 százalékos terhet kell fizetni.

Ez a különbség egyébként az OECD legtöbb országában fennáll, egy kivétellel, Chilében ugyanis nincs eltérés a jövedelmekben. A legjobban egyébként Svájcban járnak az egy gyermekesek, náluk a terhek kevesebb mint felét kell megfizetni, ha van egy gyermekünk, mintha egyedülállók lennénk.