Az OECD kutatása szerint 2013-ban a magyarok 10 százaléka volt túlképzett, további 4 százalék pedig alulképzett ahhoz a munkakörhöz, amit betölt. Ezzel egyébként egészen jól állunk, Máltán ugyanis a dolgozók harmada nem a képzettségének megfelelő munkakört tölti be, köztük többségben vannak a túlképzettek. Írország is hasonló gondokkal küzd, de ott érdekes módon pontosan az alulképzettek vannak többségben. 

Nemrég adták ki a legújabb tanulmányt, amelyben a világ országainak sajtószabadságát vizsgálták. A felmérésben 180 országot rangsoroltak, ezek alapján Finnországban a legnagyobb a sajtószabadság.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

Magyarország a 180 ország közül a 67. helyre került, amivel megelőztük többek között Olaszországot, Görögországot, és Ukrajnát is. Ugyanakkor lenne még hová fejlődnünk, hiszen Malawi, Szenegál, és még Pápua Új-Guinea is elénk került a rangsorban.

A legfrissebb felmérések szerint az európai városok közül Grazban a legelégedettebbek a dolgozók a munkájukkal. A 40 ezer fővel készített felmérés során 79 európai nagyvárosban többek között arról kérdezték a részvevőket, hogy mennyire elégedettek a munkájukkal. Ezek alapján Graz után Zürich és Reykjavik került még a dobogósok közé, de a TOP 10-ben több kisebb város is helyet kapott, mint például Kobenhavn, Byalistok, vagy Liege.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

Az OECD felmérést készített arról, hogy mekkora juttatást kaphatunk akkor, ha nem dolgozunk. Két felnőtt és kétgyermekes háztartással számoltak, ahol csak az egyik felnőtt dolgozik, az így kapott jövedelmet hasonlították össze az átlagjövedelemmel. 

Magyarországon ilyenkor az átlagjövedelem 60 százalékát kapják meg a családok, amivel az utolsó harmadban helyezkedünk el. A legjobban a dán családok járnak, ott az átlagjövedelem 94 százalékát kapja meg a család munkanélküliség esetén. 

Az év elején a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökkent, ráadásul ismét felröppent a hír, miszerint 2018 környékén akár egy számjegyű (9 százalékos vagy az alatti) lehet az szja. Hiába csökken azonban az adó, ha aszociális hozzájárulások szintje magas, így ugyanis az élő munkát ugyanúgy jelentős terhelésnek teszi ki az állam. 

Ahogy az OECD grafikonján is látszik Magyarországon az élő munka terhe közel ötven százalékos. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a nettó fizetésünket megkapjuk, a munkaadónknak a nettó fizetésünk közel dupláját ki kell fizetnie. Ez elsősorban a külföldi munkaadók hazánkba költözését tartja vissza, de a hazai vállalkozások alapításának is gátja lehet. 

Ha megnézzük a rangsort, akkor azt láthatjuk, hogy a magyar adóterheléshez hasonlóak a német, az olasz, az osztrák és a francia közterhek. A legmagasabb adatot viszont Belgiumban találjuk, ahol a teljes közteher 55 százalékot tesz ki, vagyis a (nagy)bruttó fizetésnek 55 százalékát fizetik be az államnak, és a dolgozó csupán 45 százalékot kap. 

A felmérés egyébként a gyermektelen egyedülállókat vizsgálja, a gyermekesek hazánkban adó és hozzájárulási kedvezményt kapnak, ez igazán a három vagy több gyermekes családoknál jelent jelentős különbséget.