A legnépszerűbb magyar Twitter-profillal Palvin Barbi büszkélkedhet, valamivel több, mint 1 millió követője van a modellnek. A legtöbb európai országban egyébként inkább a sportolók, köztük is elsősorban a focisták népszerűek.

A Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában, Lengyelországban, Németországban, a Németalföld országaiban és Portugáliában is focisták a legnépszerűbb Twitter-oldalak, de a spanyoloknál egyenesen a Real Madrid klub oldala viszi a prímet.  

Az olaszoknál egyébként a Valentino Rossi, MotoGP világbajnok, a svájciaknál pedig Roger Federer, teniszező a legnépszerűbb és szerbiában is egy teniszező, Novak Djokovic a legtöbb követővel büszkélkedő oldal. 

Az Eurostat friss adatsora szerint 2014-ben 698 betegágy jutott százezer lakosra Magyarországon. Ennél több férőhely csak Bulgáriában (713/100 ezer fő), Litvániában (722/100 ezer fő) és Németországban (823/100 ezer fő) állt a lakosság rendelkezésére. Ebből a szempontból tehát aligha lehet okunk panaszra; de vajon akkor miért ennyire kritikán aluli az ellátás? Lehet, hogy kevesebb ágyat, de jobb minőséget kellene inkább biztosítani?

You will find more statistics at Statista

Szinte bárhova vet minket a sors Európán belül, szinte mindenütt fogyasztanak állati vért különböző formában. A hagymás sült vért talán nem kell bemutatni, ez leginkább hazánkra jellemző. Szlovákia zsír iránti rajongása talán nem is olyan meglepő, a zsíros kenyér nálunk is kedvelt eledel. 

A főtt állatfej (Törökország), a vérleves (Fehéroroszország és Litvánia) a tehéntüdő leves (Görögország) vagy a bikahere (Spanyolország) viszont már sokkal inkább rémisztően hangzik. Nem is beszélve olyan "ínyencségekről", mint a finnek vérpalacsintája vagy az izlandiak rohasztott cápája. 

Hazánkba is elérkezett már az influenzajárvány. Már több kórházban is látogatási tilalmat rendeltek el. Az eddigi adatok alapján legnagyobb arányban a 15-34 évesek betegetek meg.

Egyre nagyobb problémát jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok világszerte. Az OECD kutatása arról szól, hogy 2005 óta eltelt 10 évben mennyit nőtt (vagy csökkent) az ellenálló baktériumok aránya.

Az OECD átlaga 10 százalékról 15 százalékra nőtt és hazánkban is 14 százalékról 18 százalékra növekedés figyelhető meg. A legdurvább helyzet Görögországban van. ahol 30 százalékról 45 százalékra nőtt az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok aránya. Javulásra is volt példa, az Egyesült Királyságban és Belgiumban egyaránt jelentősen visszaesett a rezisztens fertőzések aránya.