Az Európai Központi Bank éves jelentése szerinte az eurózóna tagországaiban élő állampolgárok átlagosan 65 eurónyi készpénzt tartanunk maguknál. Ez mai forintárfolyamon 19 600 forint. Vannak azonban kiugróan készpénzfüggő országok is. 

A lista élén a németek végeztek, akik átlagosan több mint 30 ezer forintnak megfelelő eurót tartanak maguknál. Tőlük nem sokkal maradnak le a luxemburgiak, akiket alig több mint 10 eurós lemaradással az osztrákok követnek. 

A lista végén a franciák és a portugálok tanyáznak 32, illetve 29 euróval, ez alig 10 ezer forintot jelent. A magyarok nem szerepelnek a listán, hiszen nálunk még nincs euró. Ha azonban a Nemzeti Bank statisztikáit nézzük, hazánk lakossága igencsak szereti a készpénzt, ezért nem lenne meglepő, ha valahol a középmezőnybe találnánk magunkat egy esetleges bevezetés során.

Az International SOS and Control Risks idén is összegyűjtötte, hogy a világ országaiba való utazás mekkora veszélyeket rejt a nyaralni vágyóknak. Az eredmények alapján érdemes lehet átgondolni, ki, merre tervezi az utazgatásait.

A zöld szín alacsony veszélyt takar, a citromsárga közepest, a narancs magasat, a piros szín rendkívül magasat, míg a barna gyorsan változó kockázatokat takar. A térkép alapján elmondható, hogy Európa országaiban szinte mindenhol alacsony a biztonsági kockázat, ugyanez igaz az USA-ra és Kanadára is. Délebbre és keletebbre mozdulva azonban a földtekén látványosan torzul a helyzet. Ezért, aki Afrikába vagy Ázsiába utazna, kösse fel a nadrágját, és a lehető legkörültekintőbben járjon el az utazás megszervezésekor.

Ja, és azt se hagyjuk szó nélkül, hogy Magyarország mennyire zölden virul ott a térkép közepén, úgyhogy hurrá és pacsi.

A héten kijött a friss PISA-felmérés eredménye, ezúttal azt vizsgálták, hogy a gyerekek mennyire tudnak együttműködni, és milyen a problémamegoldó készségük. A világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült a kompetenciafelmérés. Egy újabb listán lettünk sereghajtók, míg az OECD átlag 500, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal.

Az alábbi csárton azt láthatod, hogy melyik ország diákjai teljesítettek a legjobban.

Ma van a televíziózás világnapja, ami egy 1996-os ENSZ konferencia nyomán született. Az azóta eltelt több mint 20 év során nagyot változtak a tévézési szokások, és egyáltalán a médiafogyasztási szokások is folyamatosan átalakulnak. A legtöbb háztartás számára azonban még mindig elképzelhetetlen, hogy ne legyen tévé a nappaliban. Az alábbi csárton az látható, hogy korosztályonként hány percet fordított a magyar lakosság naponta tévézésre 2015-2016-ban.

Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága (Eurostat) jelentkezett ezúttal kijózanító adatokkal. Magyarországnál csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban nagyobb a veszélye a gyerekszegénységnek és a gyerekek társadalmi kirekesztésének.

Nem kell ugyanakkor messzire menni a jobb adatokért. Szlovénia és Csehország is befért a legjobb ötbe.