Hazánkban (ahogy a térkép is mutatja) 18 éves kortól ihatunk alkoholt hivatalosan, ha külföldre utazunk, akkor viszont eltérőek lehetnek ezek a szabályok. Van olyan ország, ahol már a 16 évesek is fogyaszthatnak alkoholt, azonban a meglepő az lehet, ha valaki itthon már betöltötte a 18-at, azonban külföldön mégsem kaphat italt. 

A hollywoodi filmekből ismerhetjük, hogy az USA-ban például 21 éves kortól szolgálnak minket ki alkohollal, de nem kell ennyire messzire menni a hazainál szigorúbb szabályokhoz. A skndináv országokban például egyes esetekben 20 éves korig kell várni az italozással, és Izlandon is a 20-at kell betölteni ehhez. Az arab országok jelentős részében azonban egyáltalán nem szolgálna fel alkoholos italokat, így Szaúd-Arábiában, Jemenben, Szudánban. Líbiában, Iránban, Bangladesben és Afganisztánban sem italozhatunk kedvünkre, a korunktól függetlenül.

Sokszor azzal érvelnek a munka alapú társadalom és az ipari növekedés támogatása mellett, hogy a szakmunkát tanuló diákok hamarabb munkába állhatnak, és alig keresnek rosszabbul, mint a felsőoktatást végezett diplomások.Ebben azonban nemcsak országonként, hanem nemenként is jelentős eltérések vannak.

Az OECD adatai alapján azt láthatjuk, hogy Magyarországon nagyjából fele annyira éri meg a felsőoktatást választani, mint a férfiaknak. Persze a képet árnyalja, hogy a nők szülés után otthon maradnak a gyerekkel, gyerekekkel, így az ilyenkor kieső jövedelem csökkenti a megtérülést. 

Hazánk egyébként az OECD átlaghoz közeli a nők megtérülési értéke, viszont a férfiak megtérülése jelentősen magasabb az átlagnál. Érdemes megemlíteni Spanyolországot, ahol a vizsgált országok közül egyedüliként a nőknek jobban megéri a diploma, mint a férfiaknak. 

A magyar nők legtöbbet a leszbikus pornóra keresnek a PornHub oldalán, ez azonban az európai nők többségéről elmondható. Érdekes módon a kelet-európai országokban az análpornó a legnépszerűbb, de Szerbiában és Macedóniában az idősebb emberek filmjeire keresnek a legtöbben. 

A videómegosztó oldal arról is készített statisztikát, hogy átlagosan mennyi időt töltünk az oldalon, a magyar nők csupán 8 perc 35 másodpercig nézik a filmeket, ez majdnem három perccel kevesebb a világátlagnál. 

Az Iszlám Állam (ISIS) sokak szerint már a fél világgal hadban áll, ami nem is áll messze a valóságtól. Az alábbi térképen ugyanis az látható, hogy ha nem is közvetlen harci kontaktusban, de gyakorlatilag kimondatlanul háborúzik a fél világ az ISIS-el. 

A térképen a piros részek az Iszlám Államot és szövetségeseit jelölik, zölddel pedig a terroristákkal közvetlen harci konfliktust folytató országok láthatók. Akik viszont közvetlen harcban nem állnak az ISIS-el, ugyanakkor egyértelműen ellenségként lépnek fel ellenük az ISIS, kékkel jelöltek a térképen.

Az év elején a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökkent, ráadásul ismét felröppent a hír, miszerint 2018 környékén akár egy számjegyű (9 százalékos vagy az alatti) lehet az szja. Hiába csökken azonban az adó, ha aszociális hozzájárulások szintje magas, így ugyanis az élő munkát ugyanúgy jelentős terhelésnek teszi ki az állam. 

Ahogy az OECD grafikonján is látszik Magyarországon az élő munka terhe közel ötven százalékos. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a nettó fizetésünket megkapjuk, a munkaadónknak a nettó fizetésünk közel dupláját ki kell fizetnie. Ez elsősorban a külföldi munkaadók hazánkba költözését tartja vissza, de a hazai vállalkozások alapításának is gátja lehet. 

Ha megnézzük a rangsort, akkor azt láthatjuk, hogy a magyar adóterheléshez hasonlóak a német, az olasz, az osztrák és a francia közterhek. A legmagasabb adatot viszont Belgiumban találjuk, ahol a teljes közteher 55 százalékot tesz ki, vagyis a (nagy)bruttó fizetésnek 55 százalékát fizetik be az államnak, és a dolgozó csupán 45 százalékot kap. 

A felmérés egyébként a gyermektelen egyedülállókat vizsgálja, a gyermekesek hazánkban adó és hozzájárulási kedvezményt kapnak, ez igazán a három vagy több gyermekes családoknál jelent jelentős különbséget.