A szociális kiadások az európai országok költségvetésének jelentős részét teszik ki, az OECD átlaga (amelyben nemcsak európai országok vannak) 21,6 százalék volt 2014-ben. A legtöbb kiadása

• Franciaországnak (31,9 százalék),
• Finnországnak (31 százalék) és
• Belgiumnak (30,7 százalék) volt.

Ezzel szemben Magyarországon "csupán" 22,1 százalék volt az arány, ami alig magasabb, mint az OECD átlaga. A felmérés egyébként a pénzügyi juttatásokat, a dirkt támogatási formákat (áru és szolgáltatás), a szociális célú adókedvezményeket sorolja ide. 

Az OECD országaiban 2000 óta nőtt az ápolók ezer lakosra jutó száma, és hazánkban is egyre többen vannak. Ennek ellenére Magyarországon még mindig kevesebb nővérrel számolhatunk, mint az ezredforduló idején egy átlagos OECD tagországban, vagyis a lemaradás jelentős.

Hiába van azonban egyre több nővér, ha a kórházak egyéb kiszolgáló személyzete még mindig nagyon alacsony, ráadásul az egészségügyi intézmények dolgozóinak sokszor embertelen körülmények között kell helytállnia.  

Napokkal ezelőtt tettük közzé az ezer főre jutó orvosok számát itt a Napicsárton, akkor többen kifogásolták, hogy az adatok ugyan nem rosszak, de a kiszolgáló személyzet hiánya a leginkább veszélyes hazánkban. Az OECD statisztikája pont ezzel foglalkozik, ez alapján pedig látható, hogy Magyarország jelentősen le van maradva az OECD átlagától. Népességarányosan ugyanis másfélszer annyi egészségügyi és szociális dolgozó van az összes foglalkoztatott között, mint hazánkban. 

A grafikonon a változások is láthatók, 2000 és 2014 között ebben nem volt változás hazánkban, míg az országok átlaga számottevő növekedést mutatott ezen a területen. 

Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tájékoztatása szerint rekordszintre emelkedett a térségben dolgozó doktorok, nővérek száma. Míg 2000-ben még mindössze 2,9 millió orvos, és 8,3 millió nővér gyógyította a betegeket az OECD-országokban, addig 2013-ban már 3,6 millió dokor és 10,8 millió nővér teljesített szolgálatot.

A felmérés szerint ráadásul még az erős elvándorlással sújtott Magyarországon is emelkedést mutat az egészségügyi dolgozók száma: 2000-ben ezer magyarra 2,68 orvos jutott, 2013-ban viszont már 3,21. Ezzel egyébként éppen az OECD átlaga alatt vagyunk; de bőven lemaradva a csúcstartóktól, amely országokban bőven 4 felett van az ezer főre eső orvosok száma.

További részletek az OECD elemzésében.

Hamarosan turisztikai kormánybiztost nevezhetnek ki, aki tevékenységével erősítheti a hazai turizmust. Persze felmerül a kérdés, hogy erre van-e egyáltalán szükség. A GDP mekkora részét adja a turizmus hazánkban, le vagyunk maradva Európától?

Az OECD összehasonlításában Magyarország az élmezőnyben van a turizmus szempontjából, a GDP 5,5 százalékát adja ez az ágazat. Persze az éllovas Spanyolországhoz képest ez sehol sincs, ott ugyanis az össztermék majdnem 11 százalékát adja a turizmus.