A jelenlegi oktatási rendszer ellen elsősorban azért emelik fel a hangjukat a tanárok és diákok közösen, mert túl nagy terhelést kapnak az iskolában. A diákokat azonban nemcsak ez a teher nyomja:

• Az iskolai házi feladat,
• A kötelező órák utáni különórák,
• A szülőkkel tanulás és
• A korrepetálással is rengeteg idő megy el.

Ez szinte országtól függetlenül így van, az OECD átlaga szerint összesen több mint hét órát töltenek ezekkel az elfoglaltságokkal a diákok, amelynek a többségét a házi feladat teszi ki. Érdemes összehasonlítani ezt a magyar adatokkal is, hazánkban

• Heti hat órát vesz el a házi feladat,
• Különórákra viszont nem sok idő jut, ennek oka lehet, hogy elsősorban a tehetősebbek engedhetik meg maguknak ezt,
• A szülőkkel hetente nagyjából egy órát tanulnak a diákok, 
• Míg korrepetálásra kevesebb mint egy óra jut. 

Az viszont érdekes, hogy a periféria országokban (Oroszország, Olaszország, Írorszgág stb.) töltik a legtöbb időt iskolán kívüli tanulással a diákok. 

A családi adókedvezmény jelentős segítséget ad a magyar családoknak, ugyan igazán sokat a három gyerek után kapott kedvezmény ad, azonban már az egy gyerekesek is jól járnak vele. Náluk a munkát terhelő adók és járulékok 35,3 százalékát teszik ki a munkaadó ráfordításának, míg a gyermektelen egyedülállóknak 49 százalékos terhet kell fizetni.

Ez a különbség egyébként az OECD legtöbb országában fennáll, egy kivétellel, Chilében ugyanis nincs eltérés a jövedelmekben. A legjobban egyébként Svájcban járnak az egy gyermekesek, náluk a terhek kevesebb mint felét kell megfizetni, ha van egy gyermekünk, mintha egyedülállók lennénk. 

Az OECD kutatása szerint 2013-ban a magyarok 10 százaléka volt túlképzett, további 4 százalék pedig alulképzett ahhoz a munkakörhöz, amit betölt. Ezzel egyébként egészen jól állunk, Máltán ugyanis a dolgozók harmada nem a képzettségének megfelelő munkakört tölti be, köztük többségben vannak a túlképzettek. Írország is hasonló gondokkal küzd, de ott érdekes módon pontosan az alulképzettek vannak többségben. 

Az OECD felmérést készített arról, hogy mekkora juttatást kaphatunk akkor, ha nem dolgozunk. Két felnőtt és kétgyermekes háztartással számoltak, ahol csak az egyik felnőtt dolgozik, az így kapott jövedelmet hasonlították össze az átlagjövedelemmel. 

Magyarországon ilyenkor az átlagjövedelem 60 százalékát kapják meg a családok, amivel az utolsó harmadban helyezkedünk el. A legjobban a dán családok járnak, ott az átlagjövedelem 94 százalékát kapja meg a család munkanélküliség esetén. 

Sokszor azzal érvelnek a munka alapú társadalom és az ipari növekedés támogatása mellett, hogy a szakmunkát tanuló diákok hamarabb munkába állhatnak, és alig keresnek rosszabbul, mint a felsőoktatást végezett diplomások.Ebben azonban nemcsak országonként, hanem nemenként is jelentős eltérések vannak.

Az OECD adatai alapján azt láthatjuk, hogy Magyarországon nagyjából fele annyira éri meg a felsőoktatást választani, mint a férfiaknak. Persze a képet árnyalja, hogy a nők szülés után otthon maradnak a gyerekkel, gyerekekkel, így az ilyenkor kieső jövedelem csökkenti a megtérülést. 

Hazánk egyébként az OECD átlaghoz közeli a nők megtérülési értéke, viszont a férfiak megtérülése jelentősen magasabb az átlagnál. Érdemes megemlíteni Spanyolországot, ahol a vizsgált országok közül egyedüliként a nőknek jobban megéri a diploma, mint a férfiaknak.