Sokszor olvashatjuk a hírekben, hogy ennyire magas a magyar GDP növekedés, vagy annyival maradtunk el az adott összehasonlításra szánt országtól. Ahhoz viszont, hogy valóban össze tudjuk hasonlítani magunkat másokkal, ismernünk kell más országok adatait is. 

Az OECD országok között a legmagasabb növekedés Indiában, Kínában és Indonéziában várható, azonban ezek az országok se méretük, se jelenlegi gazdasági helyzetük nem összehasonlítható hazánkkal. Vehetjük alapként Az OECD átlagát is, azonban ezzel sem leszünk beljebb, hiszen sok, különböző ország adja ezt az adatot. A sereghajtók is kilógnak, sem Brazília, sem Japán gazdasága nem olyan, mint a miénk. 

Míg hazánkban 3,1 százalék, Portugáliában 1,3 százalék a várható gazdasági növekedés 2017-ben. Szlovákia (3,1százalék) és Csehország (2,6 százalék) viszont egészen hasonló, mint a magyar várakozások. Van azonban egy méretében és helyzetében is hasonló ország (Szlovákián, Románián és Csehországon felül), amellyel mindenképp érdemes összehasonlítani Magyarországot, ez pedig Portugália. Hazánkhoz hasonlóan az EU periféria-országáról van szó, és a lakosság száma is hasonló.

Az OECD adatai alapján Magyarországon a házasság nélkül együtt élő szülők gyermekeinek aránya 16,3 százalék, míg tíz évvel korábban csupán tízből egy gyerek élt ilyen családban. Ezzel egyébként közel állunk az OECD átlagához, ami 14,4 százalék.

Érdekes, hogy Görögországban szinte minden gyermek házasságon belüli házaspár gyermeke, míg a legtöbb, házasságon kívüli szülőkkel élő gyermek Észtországban van - utóbbiban az összes gyermek közel harmada él ilyen családban. 

A társadalmak összetartását jól jellemzi a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség. Erről szól az OECD kutatása is, amiben a legszegényebb 10 százalék béréhez képest vizsgálták meg a leggazdagabb 10 százalék bérét. 

Ebből a szempontból az OECD átlaga 3,5, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak 3,5-szer több bért kapnak, mint a legszegényebbek. A hazai adat egyébként nem áll ettől messze, a magyar gazdagok a szegények bérének 370 százalékát vihetnek haza.

A legkisebb különbség nem meglepő módon a jelentős társadalmi újraelosztó rendszerű Svédországban van (2,3-szoros a különbség), a legnagyobb pedig az alacsony újraelosztásáról híres Egyesült Államokban van, itt ötszörös az arány.

A magyarok sokat dolgoznak és keveset keresnek - hangzik gyakran a panasz. Az OECD összehasonlítása szerint viszont nálunk sokkal többet dolgoznak más országokban. Magyarországon a dolgozók 4,8 százaléka tölt el 50 óránál többet a munkahelyén hetente. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, azonban vélhetően ez csak a hivatalos órákat tartalmazza. 

Ennek ellenére érdekes megnézni más országokat is, Törökországban például tízből négy dolgozónak hosszabb a munkahete, mint 50 óra. A lista másik felén Oroszország található,azonban itt 51 órás munkahét volt a felmérés határa, azonban még így is meglepően alacsony a hosszú munkahét alacsony aránya.

A kis- és középvállalkozások és a mikrocégek (1-2 fős) adják Magyarország GDP-jének jelentős részét, ezért nem mindegy, hogy mekkora a vállalkozások száma. Az OECD adatai alapján a magyarok mindössze 11 százaléka vállalkozik. A gazdasági növekedést tehát azzal is jelentősen ösztönözni lehetne, ha a munkanélkülieknek egyszerű cégalapítási lehetőséget biztosítanának.

Ugyan más OECD országokban ennél jóval alacsonyabb aránnyal is találkozhatunk, azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy ezekben eltérő lehet a KKV-k hozzájárulása a GDP-hez, mint hazánkban.