Ha megnézed a következő videót, látod, hogy ezer dollár GDP-hez elhasználunk 420 kg nem energiahordozó nyersanyagot, 111 kg energiahordozó anyagot, valamint kibocsátunk 260 kg szén-dioxidot.
forrás: Facebook / OECD
Újabb hazai bronz: rommá van adóztatva a magyar az OECD listáján
Sokat hallunk az egy számjegyű jövedelemadóról, meg, hogy mennyire jó már itthon a munkavállalóknak és a vállalatoknak is, de az igazi probléma a lenti csárton található. Mekkora adó is terheli itthon a munkát? Elképesztően nagy. Az OECD-tag országok között felállhatunk a képzeletbeli dobogó harmadik fokára. Vajon állami szolgáltatásokban is ilyen jó helyen állnánk?
forrás:OECD Publications Facebook
Ebből talán még érdemes lenne vágni: 2007 óta alig csökkentek az állami költések
Bár 2007 óta csökkent valamennyit, nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak számít az államháztartás GDP arányos költése.
Ezen mutató alapján a sokat költő országok között helyezkedünk el, a lista felső harmadában.
forrás: OECD Publications Facebook
Ennyivel nőtt 2000* óta az igazi migránsok száma Magyarországon
Politikai hecckampány ide vagy oda, ez az OECD csárt nem hazudik. Jelentősen megemelkedett hazánkban a külföldön született személyek társadalmi részaránya 2000* és 2015 között.
kép forrása: OECD Facebook
Az eredeti cím és a szöveg is helytelenül azt állította, hogy a csárt 2010 óta tartalmaz adatokat. Ezzel szemben a 2015-ös értéket a 2000-es értékkel veti össze a diagram. A hibáért elnézést kérünk.
Te jó ég! Ennyi időt tölt egy magyar gyerek a neten?
Ma már teljesen természetes, hogy a gyerek használja az internetet, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mi az a mennyiség, amit engedélyezzenek a szülők. Egy PISA felmérésből kiderült, hogy a magyar gyerekek sokkal többet lógnak a neten, mint az OECD tagországok átlaga. Egy magyar gyerek ugyanis hétköznapokon több mint 160 percet internetezik (per nap), hétvégén pedig majd napi 200 percet.
