Az OECD tett közzé egy ábrát arról, hogy mekkora különbség van a tagországokban az érettségivel és az egyetemi végzettséggel rendelkezők fizetései között. Magyarországon körülbelül a dupláját keresi az, aki továbbtanult, tehát irány a felsőoktatás!
Az OECD tett közzé egy ábrát arról, hogy mekkora különbség van a tagországokban az érettségivel és az egyetemi végzettséggel rendelkezők fizetései között. Magyarországon körülbelül a dupláját keresi az, aki továbbtanult, tehát irány a felsőoktatás!
Az OECD kiadott egy újabb depresszív listát, amin azt mutatják meg, hogy a tagországok munkaerejének mekkora részének alacsony a számolási (sötét kék), az írás-olvasási (világos kék) vagy ezek közül mindkét (piros) készsége. Szerencsére hazánk nem szerepel a kimutatáson, bár azt nem tudjuk, hogy ennek mi lehet az oka.
Az OECD tett közzé egy ábrát a Facebookon, mely szerint
A harmadik ábra nem tudjuk pontosan, hogy miért került az első kettő mellé, értjük, hogy víz, víz, de akkor sem.
Újabb, hazánknak nem túl kedvező csárttal kedveskedett tegnap a Facebookon az OECD. A 2015-ös átlagkereseti adatokat tették rá egy diagramra dollárban, és Magyarország az utolsó előtti helyen végzett, csak Mexikót sikerült leköröznünk (igaz, őket eléggé lehagytuk). Persze, mondhatjuk, hogy a helyezés önmagában semmit nem jelent, mert, hogy mi van az árakkal, de erre a kimutatásra akkor is rossz ránézni.
A fent belinkelt adatsort kicsit átszíneztük az OECD weboldalának segítségével, hogy látszódjon rajta, hol állnak rajta a visegrádi négyek.
forrás: OECD
Nem bíznak a fiatalok és az idősek az Orbán-kormányban, de nagyon nem. Az OECD által közölt adatsor alapján a tagországok közül egyedül Libanonban, Görögországban, Chilében és Dél-Koreában alacsonyabb a bizalom a végrehajtó hatalom birtokosai felé.
A fenti országokban egyébként érthető, hogy a kormányok nem túl népszerűek: Libanonban az ország déli részén gyakorlatilag a Hezbollah nevű terrorszervezet dönt a fontosabb kérdésekről, Görögországban sehol sem látszik az adósságválság vége (de lassan már az eleje is a múlt homályába vész), Dél-Koreában 2016-ban zajlott az ország történetének talán legnagyobb politikai botránya (azóta a főszereplő korábbi elnököt letartóztatták), Chilében pedig a nyugdíjrendszer és az oktatás nyugtalanítja a választókat.
A kérdés egyébként az volt, hogy "Bízol-e a nemzeti kormányban?". A kék vonal jelzi, hogy a 15 és 29 év közötti válaszadók mekkora része válaszolt "igennel", a sötét kék pont által elfoglalt érték pedig az 50 évnél idősebbek bizalmát mutatja meg. A mérést az amerikai Gallup intézet végezte.
forrás: Facebook / OECD