Néhány éven belül nagy gondok adódhatnak az általános iskolai oktatásban, a magyar tanárok 35 százaléka ugyanis 50 év feletti, ami azt jelenti, hogy egy évtizeden belül a többségük nyugdíjba vonulhat. Ezzel szemben a 30 év alatti tanárok nagyon kevesen vannak, az összes tanár mintegy 7-8 százalékát teszik ki. 

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők nemcsak képzettebbek, hanem termelékenyebbek is (már persze, ha tényleg kiérdemelték az oklevelüket). A diplomások tehát a gazdasági növekedés hajtómotorjai, így nem mindegy, hogy mekkora az arányul a teljes népességen belül. 

A Közép-Magyarországi régióban a térkép szerint 37 százalék körüli a felsőoktatást végzettek aránya, míg hazánk többi részén ennél jóval alacsonyabb, csak néhol éri el a 20 százalékot. A nyugat-európaihoz képest a hazai életszínvonal alacsonyabb voltát többek között az is magyarázhatja, hogy hazánkban alacsonyabb a diplomások aránya. Érdekes, hogy Olaszországra és Portugália esetében ez a szabály nem érvényesül, itt Magyarországhoz hasonló az arány. 

Sajnos Budapest mostanában nem kerül rá azokra a listákra, amik a legélhetőbb városokat gyűjtik össze a világon. Ennek egy Magyarország elleni nemzetközi összeesküvős az okait leginkább abban kell keresni, hogy a lenti videón található városok olyan ritmusban fejlődnek, amit a magyar főváros képtelen tartani.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a mai gyerekek átlagosan 7 órát töltenek különböző képernyők előtt. A World Economic Forum hívja fel a figyelmünket a digitális intelligencia fontosságára, mégpedig azért, hogy gyerekeink ebben a hét órában is biztonságban legyenek.

A DQ Project a következőképpen határozza meg a Digitális Intelligenciát (DQ):

A DQ azon szociális, érzelmi és értelmi képességek összessége, melyek nélkülözhetetlenek a digitális élethez. Kellő képességekkel, tudással és szakértelemmel rendelkezni ahhoz, hogy valaki a viselkedését és az érzelmeit ahhoz tudja igazítani és úgy tudja alkalmazni, hogy az a digitális korszak követelményeinek és kihívásainak megfeleljen.

A következő nyolc területen kell a gyerekeinket tudással és szakértelemmel felszerelni:

• Digitális jogok
• Digitális műveltség (írástudóság)
• Digitális kommunikáció
• Digitális érzelmi intelligencia
• Digitális biztonság
• Digitális világ használata
• Digitális identitás

forrás: https://www.weforum.org/agenda/2016/06/8-digital-skills-we-must-teach-our-children/

A jelenlegi oktatási rendszer ellen elsősorban azért emelik fel a hangjukat a tanárok és diákok közösen, mert túl nagy terhelést kapnak az iskolában. A diákokat azonban nemcsak ez a teher nyomja:

• Az iskolai házi feladat,
• A kötelező órák utáni különórák,
• A szülőkkel tanulás és
• A korrepetálással is rengeteg idő megy el.

Ez szinte országtól függetlenül így van, az OECD átlaga szerint összesen több mint hét órát töltenek ezekkel az elfoglaltságokkal a diákok, amelynek a többségét a házi feladat teszi ki. Érdemes összehasonlítani ezt a magyar adatokkal is, hazánkban

• Heti hat órát vesz el a házi feladat,
• Különórákra viszont nem sok idő jut, ennek oka lehet, hogy elsősorban a tehetősebbek engedhetik meg maguknak ezt,
• A szülőkkel hetente nagyjából egy órát tanulnak a diákok, 
• Míg korrepetálásra kevesebb mint egy óra jut. 

Az viszont érdekes, hogy a periféria országokban (Oroszország, Olaszország, Írorszgág stb.) töltik a legtöbb időt iskolán kívüli tanulással a diákok.