Egy friss Eurostat ábrára lettünk figyelmesek, melyen Magyarország értéke jóval az EU-s átlag felett található. Sajnos kezdeti lelkesedésünk rögtön elmúlt, amikor láttuk, hogy arról van szó, hogy a háztartások költségvetésük mekkora részét fordítják alkoholra.

Magyarország nagyjából egy szinten van Finnországgal, rajta kívül pedig csak kelet-európai államok vannak még előttünk, ezen belül pedig a Baltikum toronymagasan elvitte a dobogót, Észtországban a háztartások büdzséjének több mint 5,5 százaléka megy el piára.

Igaz, még csak alig néhány napja gyalogolunk a télben, de a reggeli keserves hideg már jócskán megkeseríti a mindennapokat. Az éppen kialakulóban lévő latyakról nem is beszélve. Jó hír azonban, hogy nem kell más földrészre utaznia annak, aki maga mögött hagyná a telet. A lenti csárt Európa Top 10 legmelegebb városát mutatja, a decembertől februárig tartó időszak középhőmérséklete alapján.

Aki biztosra akar menni, az Málta fővárosával Vallettával nem lőhet mellé. A 15,8 fok egy nagyon kellemes tavaszi időnek mondható. Az abszolút győztestől ugyanakkor nem sokkal marad el Lisszabon, Athén és Barcelona sem. Ezekben egytől-egyig magasabb a hőmérséklet, mint 14 fok.

Annak pedig, akinek nem okoz gondot a kissé hűvösebb, mondjuk városnézésre tökéletes tizenegynehány fok, az ellátogathat Marseillesbe vagy Tiranába is.

Megint lesújtó ábra érkezett a magyar diákokról az OECD-től. A 2015-ös PISA-felmérés adatai alapján egyszerűen képtelenek egymással együttműködni és közösen feladatokat megoldani. Sokat elárul, hogy Oroszországgal, Horvátországgal és Izraellel vannak egy szinten, ezen országok lakóit pedig sokan tartják agresszívnek és totálisan képtelennek az együttműködésre.

Az elitbe csak egy kelet-európai ország került be, az észtek. Õnnitleme!

Európa abszolút királya az adófizetésnek, ehhez kétség sem fér. Elég csak megnézni a 2016-os éllovasokat. Akik között olyan, jellemzően nagyon erős szociális hálóval rendelkező országok szerepelnek, mint Dánia, Franciaország vagy Belgium. Az élen tanyázó két állam ráadásul több mint 45 százaléknyi adót vet ki bruttó hazai össztermékéhez viszonyítva (GDP). 

A Top 10-ből ugyanakkor némiképp kilógunk mi, magyarok, hiszen a közmegítélésben korántsem feltételezünk itthon olyan jellegű állami védőhálót, mint a listán előttünk szereplő országok. Mindez (39,4 százalék) összességében a 8. helyre volt elég, de becsületünkre legyen mondva, hogy megcsináltuk. Mondanunk sem kell, hogy ezzel az OECD átlag (34,3 %) fölött vagyunk. A gazdaságilag egyébként igencsak megtépázott Görögország szintén becsusszant az elitek táborába a 10. helyen.

Az OECD kiadott egy friss ábrát, amin nem csak az látszik, hogy a különböző országokban hogyan alakult a munkaerőpiac 2010 óta, de a különböző, a gazdasági folyamatokhoz új vagy megszűnő munkahelyekkel hozzájáruló szektorok is fel vannak tüntetve.

Magyarországon főleg a kereskedelem és a vendéglátás, valamint a szolgáltató szektor teremtett új munkahelyeket a vizsgált időszakban.

forrás: OECD Facebook