Az OECD egészségügyi kutatásának egyik sarkalatos pontja volt a GDP arányában egészségügyre fordított összeg vizsgálata is, ráadásul az állami és a magán költéseket külön vizsgálták. Ennek alapján azt láthatjuk, hogy összesen a GDP 7 százalékát költjük az egészségügyre összesen, aminek több mint kétharmada állami ráfordítás. 

Ezzel az OECD országok között hátul kullogunk (az átlag a GDP 9 százaléka), igaz, a V4-eknél ez átlagosnak mondható. A legtöbbet az USA-ban költik egészségügyre, a GDP közel 17 százaléka erre megy el. Ott az állami ráfordítás is magas, de ez az egyetlen vizsgált ország, ahol a több magánpénz kerül a rendszerbe, mint állami költés.

Ugyan csak néhány morbid halálokra terjed ki a Vox kutatása, azonban ebből kiderül, hogy az egymillió emberre vetített terrorizmus okozta halálozás hol helyezkednek el más, hétköznapi ám morbid halálokokhoz képest.

• A bevándorlókhoz köthető terrorizmus éves átlagban 2,8 ember halálát követeli,
• A megolvadó vagy felgyulladó ruhák 3,3 emberáldozatot követelnek, míg
• A vonatok által elgázolt gyalogosból 5,8 van 1 millió emberre vetítve.

Persze lényeges, hogy ez a statisztika csupán néhány halálokra terjed ki, azonban azt jól bemutatja, hogy a terrorizmus kevés emberáldozattal jár más halálokokhoz viszonyítva.

Ez egyben azt is jól mutatja, hogy a terrorizmusnak milyen jelentős pszichés hatása van az emberekre, hiszen a vonatoktól vagy a saját ruhánktól egyértelműen kevésbé rettegünk, mint a migránsoktól. 

Ugyan a nyugat-európai és a kelet-európai Európai Uniós országok között éles vita van abban, hogyan kezeljék a migránskérdést, azonban az expatok (tartósan adott országban dolgozó külföldiek) szerint jellemzően a nyugat-európai országok nem befogadóak. Németország, Belgium, Franciaország, Ausztria és Dánia is a legkevésbé szívélyesen üdvözlő országok között szerepel.

Talán kevésbé meglepő Oroszország szereplése a listán, illetve Szaúd-Arábia sem, ahova például csak akkor utazhatunk, ha egy szaúdi állampolgártól meghívást kapunk. Az északi országok sem túl szívesen veszik a külföldi bevándorlókat, Norvégia, Svédország és Finnország is a legkevésbé befogadó országok között szerepel. 

Észak-Kórea vagy Afganisztán valószínűleg azért nem szerepel az összehasonlításban, mert itt nem sok expat tevékenykedik, így nem volt kit megkérdezni.

Tegnap megint bejárta a hazai sajtót, hogy a sokak által Magyarország barátjának és szövetségesének tartott Lengyelországban, egy politikai alku keretein belül teljesen be fogják tiltani az abortuszt.

Lengyelországban 1993 óta már így is szigorú követelményekhez kötik az abortuszt. Csak abban az esetben lehet elvégezni,

• ha a nőt megerőszakolták és ebből adódóan lett terhes,
• ha az anya élete veszélybe kerül a magzat növekedéséből adódóan, vagy
• ha a magzat életképtelen lenne a megszületés után.

Ha tovább szigorítják a szabályozást, akkor a lenti ábrák még inkább bizarrabb képet fognak mutatni Lengyelország tekintetében.

A szigorú abortuszszabályozás növeli a nőkre leselkedő veszélyeket az illegális és nem ellenőrzött abortuszok számának megugrása miatt.

Egy kutatás szerint a globális felmelegedés hatására a ma ismert, bortermelés célú szőlőtermő területek szinte teljesen eltűnhetnek 2050-re, ha a jelenlegi kibocsátás növekedése folytatódik. Az alábbi térképen piros színnel jelölik a szőlőtermesztésre alkalmatlanná váló területeket, köztök hazánk jelentős részét is. Ezzel párhuzamosan viszont most hidegebb területeket vonhatnak termelés alá, ezt a térkép kék színnel jelöli. A szőlőtermesztésre megmaradó területeket egyébként zölddel jelölik, jól látható, hogy elég kevés ilyen terület lesz. A problémát egyébként jól mutatja, hogy Svédország déli részein komolyan fontolgatják szőlőtőkék telepítését. 

Mivel a most mediterrán környezetre jellemző növények hazánkban is termeszthetővé válnak 2050-re, így mi már most tűkön ülve várjuk a világhíres datolya és olívaolaj megjelenését.