Heteken belül hazánkban is megjelenik az iPhone X, ami máris elnyerte a megjelenéskor számított legdrágább okostelefon címét. Az Egyesült Államokban várhatóan 999 dollárért (mai árfolyamon valamivel több mint 250 ezer forint) piacra dobott mobilért mondjuk Magyarországon várhatóan nem kevesebb mint 400 ezret kell majd kiperkálni. Ez első blikkre persze sokkoló, azonban a drágulás szinte már tendenciának mondható.

Az infografikán az látható, hogy milyen módon alakult az elmúlt öt évben egy okostelefon eladási átlagára. A 2012-es adat bár kirívóan magas (378 dollár, mai árfolyamon 96 ezer forint), utána folyamatos és nagymértékű csökkenés következett be. Ami 2015-re már mindösszesen csak 302 dolláros (mai árfolyamon 76 ezer forint) átlagárat jelentett. Ez pedig majdnem 20 ezer forint különbség. Az idei évre azonban egy rekord magas, 6 százalékos átlagár növekedésre számítanak, ami 324 dolláros (mai árfolyamon 82 ezer forint) átlagárat jelentene a tavalyi 306 dollároshoz (mai árfolyamon 77 ezer forint) képest (ebben persze nagy szerepe lehet az év végén értékesítésre kerülő iPhone X-nek).

Így idén várhatóan több mint 5 ezer forinttal kerül majd többe átlagban egy okostelefon, mint tavaly. Ennek egyik oka az, hogy nagy gyártók szinte kivétel nélkül nagyon megnyomták a prémium kategóriás mobilok piacra dobását.

A környezetszennyezés a modern világ legnagyobb rákfenéje. Hiába azonban a folyton, mindenhonnan felcsendülő vészharangok, az emberek mintha meg sem hallanák azokat. A lenti csárt azt mutatja meg, hogy hozzávetőleg mennyi halálesetben játszott közre a környezetszennyezés (levegő, víz, talaj). 

Az adatok alapján a levegőhöz, vízhez és talajhoz köthető szennyezések több mint kilenc millió ember halálát okozták. Két millióval többet mint például a cigaretta. Háromszor annyit azonban, mint az AIDS, a malária és a tuberkulózis együttvéve. A környezetszennyezés okozta halálesetek egyébként olyan "népbetegségeket" előznek utcahosszal, mint az alultápláltság, az alkohol problémák vagy a droghasználat. A háborúkról és a gyilkosságokról nem is beszélve.

Az Európai Unió megítéléséről sokfélét lehet manapság hallani. Annyi azonban bizonyos, hogy még mindig többségben vannak azok, akik szerint kifizetődő az EU-s tagság. Ugyanakkor szép számmal akadnak olyanok is, akiknek ez egyáltalán nem evidens. Mindezek fényében a lenti csárt azt mutatja, hogy a tagországok mennyire gondolják kifizetődőnek az Európai Unióban való részvételt.

A listát az írek vezetik, hiszen az ottaniak 90 százaléka szerint megéri EU tagnak lenni. Írországot egyébként alig lemaradva Málta és Litvánia követi. Magyarország inkább a lista felső karéjában foglal helyet, hiszen a magyarok 72 százaléka érzi úgy, hogy megéri az EU-s tagság.

A lista vége azonban tartogat meglepetéseket. Sereghajtók ugyanis az olaszok, akiknél csupán a lakosság 39 százaléka gondolja azt, hogy kifizetődő az Európai Unió. Mellettük Ciprus és Görögország az, akiknél kevesebb arányban vannak azok, akik szerint megéri tagnak lenni. Ugyanakkor például az osztrákoknál is majdnem fele-fele arányban vannak a pro és kontra érvek.

Végre egy OECD-rangsor, ahol nem is szerepel Magyarország olyan gyászosan. A 15 és 64 év közötti magyar nők 8 százaléka vállalkozó, ami egy százalékponttal magasabb érték, mint francia társaiké. Ezen túl magunk mögé utasítottuk Németországot és az Egyesült Államokat is.

forrás: OECD Facebook

A vallás egy rendkívül érzékeny téma. Egy átfogó kutatás azonban utánajárt, hogyan viszonyul a modern világ az emberi létezést évezredek óta meghatározó hitekhez és meggyőződésekhez. A lenti ábra az mutatja, hogy a választott országok lakosai hány százalékban tartják károsabbnak, mint jónak a vallásokat.

Jól látszik, hogy sok európai ország élen végzett akkor, amikor a vallások káros mivoltáról kérdezték azok lakóit. Az élen álló Belgiumban például az emberek majd 70 százaléka mondta azt, hogy szerintük több rosszat okoznak a vallások, mint jót. Ugyanakkor Németország, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság lakosai sem maradtak el sokkal a belgáktól. A lista végén ellenben két ázsiai ország, Japán és Dél-Korea végzett, ám az arányok itt sem mondhatók kifejezetten alacsonynak. Hiszen előbbiben az emberek negyede, míg utóbbiban több, mint egyharmada tartja károsnak a vallást.

A kutatásban egyébként Magyarország is részt vett, nálunk 53 százalék volt azok aránya, akik inkább tartják károsnak a vallást, semmint jónak. Ugyanakkor a magyar lakosok 72 százalék teljesen komfortosan éli meg, hogy különböző vallású egyének veszik körbe egymást. Ráadásul a magyarok körében volt a legkevesebb azok aránya (mindösszesen 6 százalék), akik egyáltalán nem tolerálják azokat, akik nem vallásosak.