Pont egy éve történt, hogy sokak meglepetésére Donald Trumpot választották meg az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökének. Abban az esetben viszont, ha a férfiak nem mennek el szavazni, az eredmény teljesen más lett volna.

Trump mindösszesen 80, Hillary Clinton pedig 458 elektori szavazatot szerzett volna, és mivel ezekből 270 kell ahhoz, hogy az elektori kollégium elnöknek válasszon valakit, Clinton nyert volna, így ő lett volna az USA első női elnöke

Bár nem így történt, azért mutatjuk térképen is. A kék államokat vitte volna a Demokrata Párt jelöltje (Clinton), a pirosakat a későbbi elnök, Nebraskán pedig 4:1 arányban osztoztak volna (itt Trump kapta volna a több elektori szavazatot).

forrás: FiveThirtyEight

Egyre inkább úgy látszik, hogy a nagy természeti katasztrófák korát éljük. Lehet persze azt mondani, hogy ilyenek mindig is voltak és mindig is lesznek, a számok azonban egyre elrettentőbbek. 2000 óta ugyanis 46 százalékkal növekedett az extrém katasztrófák száma világszerte. Ezáltal pedig a globális gazdaság is óriási veszteségeket (becsült) könyvelhetett el magának a természet pusztítása miatt. 

A lenti infografika az egyre többe kerülő klímaváltozás következményeit mutatja a 90-es évektől napjainkig. A grafikán jól látható, hogy az elmúlt években tartósan 700 fölött van extrém időjárás okozta események száma, és ez valószínűleg továbbra is emelkedni fog. Összevetésképpen ez a szám a 2000-es évek elején bőven 500 alatt maradt. 

Minél magasabb a katasztrófák száma, annál valószínűbb, hogy többet kell költeni a kártalanításra. 2008-ban ez a (becsült) szám 145,8 billió dollár volt, míg 2012-be 161,1 billió, 2016-ban pedig 129,4 billió. 

Ma már szinte mindenkinél alapvető elvárás, hogy néhány giga mobilnet benne legyen az előfizetésünkben. Tavaly azonban csak 1,4 gigabyte mobil internet jutott átlagosan egy magyar előfizetőre. Az OECD országok között a finnek toronymagasan vezettek ezen a téren, náluk 10,9 giga volt az átlag, a második helyen a lettek álltak 8,2-vel, majd őket követik az osztrákok 6,3-mal.

Az OECD kutatása azt mutatja meg, hogy a tudományos szakokon (ide értve a matematikát és a programozó szakirányokat is), a diplomázott hallgatók mekkora része nő. Magyarország a vizsgált országok között a középső harmad alján (vagy az alsó harmad tetején) helyezkedik el 37 százalékkal.

Sokat elárul arról, hogy hol tart a nők megfelelő képviselete a tudományos területeken, hogy csupán Törökországban, Olaszországban és Portugáliában éri el vagy haladja meg a diplomát szerzett nők aránya ezen a területen az 50 százalékot.

Egy OECD-kutatásában arról kérdezték a különböző országok állampolgárait, hogy mennyire aggódnak afelől, hogy a személyre szabott online hirdetések miatt információt gyűjtenek az internetezési szokásaikról. Magyarországon az EU-s átlagnál kevésbé félnek ettől, de 100-ból így is 57-en aggódnak emiatt.

Más kérdés, hogy vajon mi lehet a német netezők fejében? Ott 82 százalék stresszel ettől a gyakorlattól.