Magyarországon a közelmúltban többször belengették, hogy visszahozzák a kötelező sorkatonai szolgálatot. Az EU országiban azonban nincs ilyen, ez alól csupán a szomszédos Ausztria kivétel, ahol fél évre kell bevonulnia a fiataloknak. A legtöbb országban azonban jelenleg nincs kötelező sorkatonaság (ahogy Magyarországon sincs), és több helyen tervezik ennek kivezetését.

• Pirossal a kötelező sorkatonaságot,
• Narancssárgával a kötelező sorkatonaság kivezetését tervező országokat jelzi a térkép, míg
• A sorkatonaságot kötelezően nem előíró országokat kékkel jelöli a térkép.

Az Európai Unió több 1000 milliárddal járul hozzá Magyarország fejlődéséhez. Az alábbi térkép viszont azt mutatja, hogy nemcsak több 1000 milliárdot, hanem több tízezer milliárdot kaptunk Brüsszeltől 2010 és 2014 között (nettó értéken). Ezzel egyébként a harmadik legnagyobb mértékű támogatást hívtuk le, csak Görögország és a jelentősen nagyobb lélekszámú Lengyelország tudott minket megelőzni. 

A befizetéseket is érdemes megnézni, nem meglepő módon a legtöbbet Németország fizette be, de Franciaország és az Egyesült Királyság sem marad el jelentősen tőlük. 

Az újrahasznosítás sokat segíthet a szén-dioxid ellen vívott globális háborúban, így érdekes kérdés, hogy a háztartási szemétnek melyik ország mekkora részét hasznosítja újra. Magyarországon ez az arány csupán 21 százalékos, ami ugyan Európában alacsony, azonban a régióban elsők lehetünk ezzel (a lengyelekkel vállvetve). 

Nyugat-Európában viszont jóval magasabb az újrahasznosítás szintje, különösen a germán területeken, ahol nem ritka az 50 százalék feletti arány, vagyis a szemét több mint felét újra felhasználják. 

Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, hogy a fiatal felnőttek nem költöznek el a szüleiktől és nem kezdenek saját életet. Érdekes módon ez elsősorban a perifériát (Dél- és Kelet-Európa) érinti. A nyugati országokban rendre 20 százalék alatti a 25 és 34 év közöttiek mamahotelban maradása (ez alól kivétel Írország, amit a perifériából a core országokhoz csatlakozók között tartanak számon), és Skandináviában szinte minden fiatal elköltözik otthonról 25 éves kora előtt. 

Hazánkban a fiatalok 43 százaléka lakik még mindig a szüleivel, de a legsúlyosabb helyzet Szlovákiában, Bulgáriában és Görögországban van, itt többen maradnak a szüleikkel, mint ahányan elköltöznek. 

A születéskor várható élettartamot sokszor a gazdasági fejlettség határozza meg. A KSH adatai alapján ez jelenleg 76 év, ezzel pedig majdnem belecsúszunk a világtérkép készítői által meghatározott legmagasabb kategóriába. Az EU országai közül egyébként mindenhol a két legmagasabb kategóriába sorolhatók az országok.

A volt keleti blokk államai közül (ha az NDK-t nem számítjuk külön országnak) Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Horvátország tudott beleférni a legmagasabb kategóriába. A legrosszabbul egyébként Afrika áll, itt több olyan országot is találunk, ahol 55 év alatti a születéskor várható élettartam, ilyen például a kontinens egyik legnépesebb országa, Nigéria is.