Az európai országok többségében az autópályán 130 kilométer/órával hajthatunk, azonban vannak kivételek. A leggyakrabban nem a magasabb, hanem inkább a megszokottnál alacsonyabb megengedett maxiumum okozhat gondot, hiszen ennek köszönhetően a helyi rendőrök könnyen lemeszelhetnek minket. 

Ha például 

• Szerbiába,
• Svájcba,
• Spanyolországba,
• Portugáliába,
• Belgiumba,
• Finnországba vagy 
• Írországba

látogatunk, akkor a 120 km/órás határnak kell megfelelni. Még szigorúbbak a szabályok a balti államokban, Svédországban, Albániában és Koszovóban, itt már csupán 110-zel hajtahatunk az autópályán. Ebből a szempontból különleges az Egyesült Királyság, ahol mérföldben adják meg a határokat, így kilométerben számolva 112 a megengedett sebesség. A legszigorúbb viszont Norvégia, Montenegró és Ciprus, itt csupán kereken 100 km/órával haladhatunk a sztrádákon.

Sosem gondoltuk volna, hogy mekkora a bántalmazások száma Európában. Magyarországon egészen jó az arány a többi országhoz képest, de még hazánkban is a nők (15 év felettiek) 28 százalékát érte fizikai,szexuális vagy pszichikai erőszak. Az Európai Unión belül egyébként átlagosan minden harmadik nő volt bántalmazás áldozata. 

Ijesztő, hogy a legalacsonyabb arány is azt mutatja (Lengyelországban), hogy minden ötödik lengyel nőt érte bántalmazás 15 éves kora óta. Dániában a legsúlyosabb a helyzet, az északi országban több nőt ért bántalmazás, mint ahányan megúszták azt.

Az internetszolgáltatók az Európai Unión belül eltérő sávszélességet biztosítanak a lakosságnak. A leggyorsabb átlagos letöltési sebességet Romániában találjuk, ahol 55 Mbps gyors az internet. A leglassabb eléréssel szintén hazánk egyik szomszédja "büszkélkedhet", Horvátországban csupán 7 Mbps az átlagos letöltési sebesség.

Magyarország egyébként az unalmas középmezőnybe tartozik az EU-n belül, a 33 Mbps gyorsaságú internettel. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy sokszor egy lassabb, de stabil elérés jobb, mint egy gyors, de akadozó szolgáltatás, erről azonban nem készült felmérés. Érdekes, hogy aki a gyors internet miatt költözne Nagy-Britanniába, az erről nyugodtan letehet, ugyanis itthon magasabb az átlagos sebesség, mint a szigetországban.

Minden országnak megvan a saját hagyományos karácsonyi ajándék-hozója, amihez országonként eltérő, egyedi név is társul. Az alábbi térképen látható, hogy a magyar Jézuskát (pontosabban azt, aki a karácsonyi ajándékot viszi) hogy nevezik Európa más országaiban:

Minden út Rómába vezet, mondjuk, ha szükségét érezzük annak, hogy közhelyekkel dobálózzunk. De honnan is származik a mondás? Elsőként a Párbeszédek könyvében jelenik meg. Alanus Ab Insulis vetette papírra, aki persze nem az ókori birodalom zseniális úthálózatát méltatja, inkább arra próbál célozni, hogy bármelyik úton indulunk el, Istenhez jutunk. Napjainkban már racionálisabb értelemben használjuk, vagyis, hogy ugyanazt a célt különböző módszerekkel is elérhetjük. De vagyon szó szerinti értelmében tényleg kilyukadnánk Rómában, ha térkép nélkül nekivágnánk az útnak?

A szakértők bebizonyították, hogy Európában az utak többsége valóban Rómába vezet. Létrehoztak egy olyan algoritmust, amely 486 713 kiindulási pontból kiszámolta a Rómába vezető leggyorsabb utat, majd egyesítették az útvonalakat. A térképen azok az útvonalak a legsötétebbek, melyeken legtöbbször haladtak végig. Az utak az itáliai főváros felé közeledve nyilvánvalóan egyre ritkábbak és közvetlenebbek.