Egyetlen mondat elég ahhoz, hogy nagyon irritáló legyen egy turista az európaiak számára. És minden országnak van valami, amire kimondottan érzékeny. A magyarokat azzal a "viccel"lehet kikészíteni, hogy: are you hungry? (éhes vagy?). Ez egy béna szóvicc, mert a hungary (Magyarország) és a hungry (éhes) szó között csak egyetlen betű az eltérés. De nem csak minket irritálnak a turisták, az olaszok például attól másznak falra, ha valaki azt mondja: szeretem a tésztát, ketchuppal. A portugálok attól, ha azt mondják nekik, hogy brazilul beszélnek. A románok attól gurulnak be, ha valaki dicséri a fővárosukat, és közben Budapestet mond Bukarest helyett. A franciák akkor akadnak ki, ha azt mondják nekik, hogy az amerikai borok a legjobbak, Svájc polgárai pedig, ha a belga csokit tartják a legfinomabbnak.

Mivel a magyar nyelv egyedülálló Európán belül, ezért bárhova utazunk, szinte biztos, hogy más nyelven kell kommunikálnunk. Ha nem is tanulhatjuk meg a célország nyelvét, azonban a beszélgetések sokkal könnyebbek, ha legalább néhány szót megtanulunk.

Az egyik legfontosabb ilyen szó a "köszönöm", aminek az európai változatait az alábbi térképen láthatod. A teljesség igénye nélkül néhány sokak által beszélt nyelven így hangzik:

• angolul - thank you
• németül - danke
• franciául - merci
• olaszul - grazie és
• oroszul - szpasíbo

Sokszor lehet arról hallani a hírekben, hogy mennyire sokan keresnek külföldön munkát és inkább Nyugat-Európába költöznek, ahelyett, hogy itthon keresnek állást. Persze ahogy minden, ez is relatív, mivel a kelet-európai átlaghoz képest nem is olyan magas a külföldön dolgozók aránya, sőt, ebből a szempontból hazánkban a legalacsonyabbak az arányok, a magyar népesség 6 százaléka dolgozik külföldön.

Azt persze érdemes megjegyezni, hogy az adatok 2015-re vonatkoznak, így a helyzet romolhatott, azonban még így is a legalacsonyabbak között vagyunk az egykori keleti blokk országai között. 

Jakub Marian egyik térképén az európai országok átlagos megtakarításait vizsgálta, amiből az látszik, hogy hatalmas szakadék tátong az egykori nyugati és a keleti országok között. Az eltérés szembetűnő, még a leggazdagabb keleti ország (Csehország, 42 ezer dollár) megtakarításainak is közel négyszerese a legszegényebb nyugati ország megtakarításai (Hollandia, 183 ezer dollár). 

Persze lehet azt mondani, hogy a németeknek ennél kevesebb az átlagos megtakarítása, azonban az ország keleti fele a keleti blokk része volt, így jelentősen lehúzza az átlagot. Az Ibériai félsziget országaiban és Görögországban is később kezdték a takarékoskodást, itt ugyanis a 70-es évek közepéig diktatúrák voltak hatalmon. 

Az évszázadok során számos elmélet született arról, hogy honnan érkeztek a Kárpát-medencébe a magyarok. Ugyan a vándorlás folyamatos volt, azonban a géntérkép segíthet abban, hogy mégis, merre járhattunk korábban és mely népekkel keveredtünk történelmünk során. Az persze nem meglepő, hogy a Kárpát-medencében a legnagyobb a magyar gének aránya, arra viszont kevesen gondoltak volna, hogy ennyi közös ősünk lehet az osztrákokkal és a csehekkel.

A korábbi vándorlások irányát mutathatja, hogy a jelenlegi Moldova területén is hasonló genetikájú emberek élnek, mint hazánkban és keleti irányba egészen a Fekete-tenger másik végéig követhető a genetikai lábnyomunk. Az viszont érdekes, hogy Volgográdtól (az egykori Sztálingrád) keletre már kifejezetten ritka a magyar gén.