A menekültek kapcsán sokszor halljuk, hogy polgárháború miatt hagyják el otthonaikat és jönnek Európába. Azt azonban kevesen gondolnák, hogy csupán két fél vesz részt a harcokban, hanem közel egy tucat szereplője van a háborúnak. 

A harcoló felek egyébként öt csoportra oszthatóak:

• Lázadók (rebels), akik az Asszad rezsim ellen lázadtak fel
• Lojalisták (loyalists), akik Asszadot támogatják
• Kurdok (Rojava), akik a szabad Kurdisztánért harcolnak
• Iszlám Állam
• Izrael

A csoportokon belül egyébként további ellentétek merülhetnek fel, ezért az eltérő "frakciókat" különféle színekkel ábrázolja a térkép, ami a szeptember 15-i állapotokat tükrözi. 

Magyarország szomszédos országaiban jelentős eltérések vannak a minimálbér és az átlagbér közötti különbségekben. A legnagyobb eltérést Oroszországban találjuk, ahol az átlagbér több mint tízszerese a minimálbérnek. A legkisebb eltérés egyébként a vizsgált országok közül legmagasabb béreket kínáló Ausztriában van, de még itt is több mint másfélszerese az átlagbér a minimálbérnek.

Magyarország mostanában sokat szerepel a nemzetközi médiában a menekültek miatt. Sokan vitatják azt is, hogy szükség volt-e a kerítés felépítésére a határon, pedig nem hazánk az egyetlen, ahol így védekeznek a migráció ellen. Mind Európában, mind az öreg kontinensen kívül bevett gyakorlat fizikailag is akadályozni a vándorlást. 

Másfélszer annyi lakáshitel-szerződést írtak alá idén nyáron a hitelintézetek az ügyfelekkel, mint tavaly, a három nyári hónapban a szerződések összege meghaladta a 105 milliárd forintot, a folyósításoké pedig 91 milliárd forint fölé emelkedett.

Utoljára 2008-ban helyeztek ki hasonló volumenű lakáskölcsönt Magyarországon. Tavaly nyáron három hónap alatt alig 70 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek, a folyósítások mennyisége pedig nem érte el a 62 milliárd forintot.



Az ősz még erősebb lehet a szakértők szerint, a keresletet fokozza például a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) is, amely olcsóbb ingatlanoknál akár a teljes önerőt is pótolhatja.

Sokan panaszkodnak arra, hogy az elmúlt években sokkal drágább lett a cigaretta hazánkban, ami nem alaptalan, mivel tényleg több lépcsőben emelték meg a dohányáruk fogyasztói árait. Emiatt volt, aki áttért a saját maga által sodort cigarettára, de volt aki leszokott róla. 

A térkép szerint Magyarországon átlagosan 2,74 font (kb. 1175 forint) egy doboz (20 szálra átszámolt) cigaretta. Az árak azonban nem hazánkban a legmagasabbak, Franciaországban 5,46 font (2342 forint), míg az Egyesült Királyságban 9,16 font (3930 forint) húsz szál cigaretta ára.