Sokszor példálóznak azzal, hogy ugyan a bér nominális emelése nem volt magas, azonban a reálbér jelentősen növekedett. Az alábbi charton azt gyűjtöttük ki a KSH adataiból, hogy 1989 óta hogyan változott az infláció, illetve a bruttó átlagkereset. Az látható, hogy a két adatsor 2000-ig együtt mozog, illetve kisebb reálbér csökkenés volt tapasztalható. 2000-től viszont a bérek kilőttek, és jelentősen meghaladták az infláció mértékét (ez alól értelemszerűen kivételek voltak a válság évei 2008-10-ig).

Az egyébként kifejezetten érdekes, hogy hiába az elmúlt 15 év reálbér-emelkedése, a nyugat-európai bérszínvonaltól még mindig olyan jelentős a lemaradás, hogy a kivándorlás továbbra is jelentős hazánkból.

A születéskor várható élettartamot sokszor a gazdasági fejlettség határozza meg. A KSH adatai alapján ez jelenleg 76 év, ezzel pedig majdnem belecsúszunk a világtérkép készítői által meghatározott legmagasabb kategóriába. Az EU országai közül egyébként mindenhol a két legmagasabb kategóriába sorolhatók az országok.

A volt keleti blokk államai közül (ha az NDK-t nem számítjuk külön országnak) Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Horvátország tudott beleférni a legmagasabb kategóriába. A legrosszabbul egyébként Afrika áll, itt több olyan országot is találunk, ahol 55 év alatti a születéskor várható élettartam, ilyen például a kontinens egyik legnépesebb országa, Nigéria is.