Az OECD kiadott egy friss ábrát, amin nem csak az látszik, hogy a különböző országokban hogyan alakult a munkaerőpiac 2010 óta, de a különböző, a gazdasági folyamatokhoz új vagy megszűnő munkahelyekkel hozzájáruló szektorok is fel vannak tüntetve.

Magyarországon főleg a kereskedelem és a vendéglátás, valamint a szolgáltató szektor teremtett új munkahelyeket a vizsgált időszakban.

forrás: OECD Facebook

Az Európai Központi Bank éves jelentése szerinte az eurózóna tagországaiban élő állampolgárok átlagosan 65 eurónyi készpénzt tartanunk maguknál. Ez mai forintárfolyamon 19 600 forint. Vannak azonban kiugróan készpénzfüggő országok is. 

A lista élén a németek végeztek, akik átlagosan több mint 30 ezer forintnak megfelelő eurót tartanak maguknál. Tőlük nem sokkal maradnak le a luxemburgiak, akiket alig több mint 10 eurós lemaradással az osztrákok követnek. 

A lista végén a franciák és a portugálok tanyáznak 32, illetve 29 euróval, ez alig 10 ezer forintot jelent. A magyarok nem szerepelnek a listán, hiszen nálunk még nincs euró. Ha azonban a Nemzeti Bank statisztikáit nézzük, hazánk lakossága igencsak szereti a készpénzt, ezért nem lenne meglepő, ha valahol a középmezőnybe találnánk magunkat egy esetleges bevezetés során.

Az International SOS and Control Risks idén is összegyűjtötte, hogy a világ országaiba való utazás mekkora veszélyeket rejt a nyaralni vágyóknak. Az eredmények alapján érdemes lehet átgondolni, ki, merre tervezi az utazgatásait.

A zöld szín alacsony veszélyt takar, a citromsárga közepest, a narancs magasat, a piros szín rendkívül magasat, míg a barna gyorsan változó kockázatokat takar. A térkép alapján elmondható, hogy Európa országaiban szinte mindenhol alacsony a biztonsági kockázat, ugyanez igaz az USA-ra és Kanadára is. Délebbre és keletebbre mozdulva azonban a földtekén látványosan torzul a helyzet. Ezért, aki Afrikába vagy Ázsiába utazna, kösse fel a nadrágját, és a lehető legkörültekintőbben járjon el az utazás megszervezésekor.

Ja, és azt se hagyjuk szó nélkül, hogy Magyarország mennyire zölden virul ott a térkép közepén, úgyhogy hurrá és pacsi.

Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy egyes országokban átlagosan mennyibe kerül a szélessávú internet. A kutatást a nagy-britanniai Cable.co.uk végezte, amely megállapította, hogy a lista első helyén Irán áll. A perzsa országban átlagosan 5,37 dollárt (körülbelül 1500 forintot) kell havonta fizetni az internetért.

Az alábbi táblázaton látható, hogy egyes országokban hogyan alakulnak ezek a költségek. A táblán nem látható Magyarország esetében 24,54 dollárt (durván 6500 forintot) állapítottak meg átlagos árnak, amellyel a 23. helyen végeztünk. Ezzel jóval drágább a magyarországi internet mint a 8. helyezett Romániában, ám sokkal olcsóbb mint a 114. Egyesült Államokban. A legtöbbet Burkina Faso lakosainak kell fizetniük, ahol hatalmas, átlagosan 961,22 dolláros  (254 ezer forintos) díjat kell fizetni a világhálóért. Nyilván nem véletlen, hogy a rendkívül szegény országban az emberek 97 százaléka nem jut hozzá az internethez.

A héten kijött a friss PISA-felmérés eredménye, ezúttal azt vizsgálták, hogy a gyerekek mennyire tudnak együttműködni, és milyen a problémamegoldó készségük. A világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült a kompetenciafelmérés. Egy újabb listán lettünk sereghajtók, míg az OECD átlag 500, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal.

Az alábbi csárton azt láthatod, hogy melyik ország diákjai teljesítettek a legjobban.