Az egyik legfontosabb munkaerővel kapcsolatos kérdés Magyarországon az egészségügyi dolgozók bére. Ahhoz, hogy mennyire le vannak maradva látni kell a korábbi növekedést és megnézni azt is, hogy a nemzetgazdaságban átlagos keresettől mekkora az elmaradás.

Ha az idősoros adatokat nézzük, azt láthatjuk, hogy az elmúlt közel 15 éveben a növekedés nem volt töretlen, sőt, 2009-ben és 2011-ben csökkent az egészségügyi dolgozók keresete. 2015-ben ebben a szektorban 144 730 forint volt az átlag, míg az országos átlag 162 300 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók több mint tíz százalékkal kevesebbet vihettek haza havonta, mint más ágazatokban dolgozók. 

Az egészségmegőrzést szinte mindenki fontosnak tartja, és a 18 évnél idősebb hazai lakosság 80 százaléka vásárol egészségvédő termékeket - derül ki a Béres Gyógyszergyár felméréséből. Bár a döntő többség számára fontos a minőség, ez gyakran mégsem érvényesül a vásárlásnál, hiszen a fogyasztók 45 százaléka, azaz majdnem a fele, nem tudatosan választ a kínálatból. A gyógyszerektől eltérően az egészségvédő szerek forgalomba hozatalához nem kell hatósági engedélyeztetés. Ebből adódik, hogy a hatóságok nem győződhetnek meg előre arról, hogy a gyártók elvégzik-e az alapanyagok minősítését és a végtermékek hatóanyag-tartalmának, esetleges szennyezettségének vizsgálatát.

A magyarok 79 százaléka szerint összességében rossz irányba haladnak a dolgok hazánkban. Nem mi, magyarok vagyunk azonban a legelégedetlenebb nemzet, az európaiak közül a spanyolok, az olaszok és a franciák is kritikusabbak saját országuk történéseivel szemben.

A magyarok leginkább az egészségügy helyzete miatt aggódnak, 59 százaléknyian említették az első számú problémának. Ezzel az aránnyal világelsők vagyunk, máshol korántsem okoz az embereknek ekkora nehézséget az életnek e területe.

A magyarok probléma-rangsorában a második-harmadik helyen – szinte az egészségüggyel azonos említési aránnyal, 58 illetve 56 százalékkal - a pénzügyi és politikai korrupció, valamint az elszegényedés és a társadalmi egyenlőtlenség következik. A világon összességében a munkanélküliség számít a legnagyobb gondnak (38 százalékkal), nálunk ez a sorban csak a negyedik: 31 százalék aggódik emiatt  – derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből.

Az OECD egészségügyi kutatásának egyik sarkalatos pontja volt a GDP arányában egészségügyre fordított összeg vizsgálata is, ráadásul az állami és a magán költéseket külön vizsgálták. Ennek alapján azt láthatjuk, hogy összesen a GDP 7 százalékát költjük az egészségügyre összesen, aminek több mint kétharmada állami ráfordítás. 

Ezzel az OECD országok között hátul kullogunk (az átlag a GDP 9 százaléka), igaz, a V4-eknél ez átlagosnak mondható. A legtöbbet az USA-ban költik egészségügyre, a GDP közel 17 százaléka erre megy el. Ott az állami ráfordítás is magas, de ez az egyetlen vizsgált ország, ahol a több magánpénz kerül a rendszerbe, mint állami költés.

Sajnos Budapest mostanában nem kerül rá azokra a listákra, amik a legélhetőbb városokat gyűjtik össze a világon. Ennek egy Magyarország elleni nemzetközi összeesküvős az okait leginkább abban kell keresni, hogy a lenti videón található városok olyan ritmusban fejlődnek, amit a magyar főváros képtelen tartani.