Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hány percet kell sétálnunk vagy futnunk ahhoz, hogy lemozogjuk a kedvenc gyorskajáink kalória mennyiségét. Ha például egy nagy pizzának megeszed a negyedét, amely 449 kalóriát tartalmaz, akkor 1 óra és 23 percet kell sétálnod vagy 43 percet kell futnod, ahhoz, hogy ezt lemozogd. De azért vannak még durva számok, ha megnézed az alábbi táblázatot talán kétszer is meggondolod, hogy legközelebb ebéd után megeszed-e még azt a muffint.

Míg 2005-ben Magyarországon 30 615 főre volt tehető a rosszindulatú daganatos megbetegedés által okozott halálozások száma, addigra ez az szám 2015-ben már jóval 32 ezer felé emelkedett- Az elmúlt évek csúcspontja 2012-ben volt, akkor 33 ezer felett volt a halálozások száma.

Ma már teljesen természetes, hogy a gyerek használja az internetet, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mi az a mennyiség, amit engedélyezzenek a szülők. Egy PISA felmérésből kiderült, hogy a magyar gyerekek sokkal többet lógnak a neten, mint az OECD tagországok átlaga. Egy magyar gyerek ugyanis hétköznapokon több mint 160 percet internetezik (per nap), hétvégén pedig majd napi 200 percet.

Azt már régóta hangoztatják az orvosok és a táplálkozási szakértők, hogy az elhízás az egyik legsúlyosabb népbetegség. Az OECD a tagországai között el is készítette a felmérést erről, amiben a 15 éven felüliek elhízottsági arányát vizsgálták. 

Ez alapján Magyarország az "élen jár", tízből három (30%) magyar küszködik jelentős túlsúllyal, amivel a negyedik legkövérebb ország vagyunk az OECD-t figyelembe véve. Az élen egyébként az USA (38%), Mexikó (32%) és Új-Zéland (31%) végzett.

Az átlag egyébként 19,5 százalék, vagyis nagyjából minden ötödik, OECD országban élő küzd a kilókkal. Legalacsonyabb elhízás egyébként a hagyományosan halfogyasztó társadalmakra jellemző, így Japánban, Koreában és Olaszországban él a legkevesebb kövér ember. 

Még ha azt is gondolod, hogy ragyogó tisztaság van a konyhában, egészen biztosan tévedsz. Hiába tűnik ugyanis tisztának a konyhapult, valójában hemzseg a bakrtériumoktól.

Mutatjuk, melyek a konyha legkoszosabb pontjai.

E szerint érdemes viszonylag sűrűn cserélgetni a törlőrongyokat, törlőkendőt, és noha csak a hatodik helyen szerepel, a mosogatószivacsot is.

Annak ellenére, hogy a legtöbben naponta használjuk a mosogatót, az is hemzseg a baktériumoktól, különösen a lefolyó környékét érdemes alaposan kisúrolni. Minden nap takarítsuk le a fiókok fogantyúit is, és a kések is a TOP 10-ben foglalnak helyet, ezért azok elmosására is fordítsunk nagyobb figyelmet.

A hűtő ajtaja és a fogantyúja szintén a lakás egyik koszosabb pontjának számít, és rengeteg baktérium tenyészik a vágódeszkán is.

Hogy mindebből mi a tanulság? Leginkább az, hogy érdemes még nagyobb körültekintéssel takarítani a konyhában, és főzés-sütés közben sűrűn kezet kell mosni.