A szupergazdag családoknál ma éppúgy státuszszimbólum a magánrepülőgép, mint például yachtok vagy luxusverdák. Egy friss jelentés szerint (Knight Frank's 2017 Wealth Report) ma az USA gazdagjai birtokolják a legtöbb magángépet; míg az elmúlt 10 évben a fehérorosz milliárdosok növelték leginkább gépparkjuat.
You will find more statistics at Statista
A 2016-os felmérésében a GfK megvizsgálta, hogy mekkora az európaiak vásárlóereje, ami az adott régió gazdagságát mutatja. A vizsgált körzeteket az irányítószám első két számjegye alapján alakították ki.
Ez alapján Magyarország leggazdagabb része Budapest és környéke, ami talán nem is olyan meglepő. A legszegényebb vidékek Borsodban, Szatmárban, az Alföldön és Dél-Dunántúl nyugati részén találhatók.
A nagyvárosok egyébként jellemzően kiemelkednek környezetükből a vásárlóerő alapján, így például Bukarest, Madrid, Párizs is sokkal jobban áll, mint a vidék. Érdekes, hogy Spanyolországban, Portugáliában, sőt, a híresen gazdag skandináv országokban és Izlandon is jelentős a vidéki (relatív, az adott országhoz képest mért) szegénység.
Felröppent a hír, hogy ingyenessé teszik az első nyelvvizsga megszerzését. Persze az ahhoz szükséges nyelvórákat nem, csak magát a vizsgát. Az alábbi grafikonon azt látod, hogy 2003 és 2015 között hány magyar 14-19 és 20-24 éves szerzett nyelvvizsgát.
Napjaink egyik leggyakrabban felmerülő témája az álhírek kérdésköre. Egyes kutatások szerint sokan bedőlnek a kamu híreknek, előfordul ugyanis, hogy nehéz megkülönböztetni azokat a valódi hírektől.
A könyvtárosok nemzetközi szövetsége (IFLA) viszont készített egy útmutatót, hogyan ismerhetjük fel az álhíreket. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk, hogy nem átveréssel van dolgunk egy hat lépcsős folyamaton kell végigmennünk, amit az alábbi infografikán láthatsz:
Az OECD tanulmánya a gyermekes anyukák munkahelyi státuszát vizsgálta. Eszerint Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatottak mindössze 5 százalékot tesznek ki a körükben jellemző 54 százalékos foglalkoztatottsági szintből, és a variálható munkaórában dolgozók is csupán pár százalékot tesznek ki.
A részmunkaidősök egyébként arányaiban kevesebben vannak, mint az OECD átlagának harmada. A gyerekes anyukák foglalkoztatása egyébként is nagyon alacsony, a hazai 54 százaléknál sokkal magasabb az OECD 67 százalékos átlaga. 