A doktori végzettségűek 74 százaléka az OECD országokból kerül ki, ami rendkívül koncentrált oktatást jelent. Ha ez nem lenne elég, akkor még az OECD-n belül is jelentősek a különbségek míg 55 doktori végzettségű izlandi van, addig több mint 67 ezer az amerikai.

Hazánk az utolsó harmadban szerepel a doktorok listáján, mintegy 1154 magyarnak van ilyen végzettsége. A vezető országok között talán nem meglepő, hogy Németországban és az Egyesült Királyságban nagy az agyelszívó képesség, India negyedik helye azonban meglepő lehet a listán. Persze, ha népesség-arányosan vizsgáljuk, akkor már itt sem annyira rózsás a helyzet. 

Jakub Marian egyik térképén az európai országok átlagos megtakarításait vizsgálta, amiből az látszik, hogy hatalmas szakadék tátong az egykori nyugati és a keleti országok között. Az eltérés szembetűnő, még a leggazdagabb keleti ország (Csehország, 42 ezer dollár) megtakarításainak is közel négyszerese a legszegényebb nyugati ország megtakarításai (Hollandia, 183 ezer dollár). 

Persze lehet azt mondani, hogy a németeknek ennél kevesebb az átlagos megtakarítása, azonban az ország keleti fele a keleti blokk része volt, így jelentősen lehúzza az átlagot. Az Ibériai félsziget országaiban és Görögországban is később kezdték a takarékoskodást, itt ugyanis a 70-es évek közepéig diktatúrák voltak hatalmon. 

A matematika sok humán beállítottságú embernek a mumusa, és persze olyanok is vannak, akik egyenesen a világ legjobb dolgának tartják ezt a tudományágat. Dominic Walliman egy színes infografikán összegezte, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással a matematika egyes ágazatai. 

Az infografika 3+1 kategóriába sorolja az ágazatokat:

• A matematika alapjaiba,
• A "tiszta" matematikába és
• Az alkalmazott matematikába.

Plusz egyként egy rövid megemlékezés is látható az infografikán a matematika eredetéről. Míg az első kettőt elsősorban matematikusok használják, addig az alkalmazott matematikát a mérnökök, a közgazdászok, pénzügyi tanácsadók, informatikusok, fizikusok, sőt, biológusok is használják. A tiszta matematikán belül egyébként további kategóriákat állít fel az infografika: a számrendszerek, a struktúrák, terek és változások leírásával foglalkozik ez a kategória. 

Az évszázadok során számos elmélet született arról, hogy honnan érkeztek a Kárpát-medencébe a magyarok. Ugyan a vándorlás folyamatos volt, azonban a géntérkép segíthet abban, hogy mégis, merre járhattunk korábban és mely népekkel keveredtünk történelmünk során. Az persze nem meglepő, hogy a Kárpát-medencében a legnagyobb a magyar gének aránya, arra viszont kevesen gondoltak volna, hogy ennyi közös ősünk lehet az osztrákokkal és a csehekkel.

A korábbi vándorlások irányát mutathatja, hogy a jelenlegi Moldova területén is hasonló genetikájú emberek élnek, mint hazánkban és keleti irányba egészen a Fekete-tenger másik végéig követhető a genetikai lábnyomunk. Az viszont érdekes, hogy Volgográdtól (az egykori Sztálingrád) keletre már kifejezetten ritka a magyar gén. 

Sokan vesznek magukhoz kölyökkutyát úgy, hogy valójában nem tudják, mekkorára nő majd. Persze vannak a termetére utaló jelek, mint például a mancsa nagysága, vagy a gyors növekedés. Készült azonban egy jó csárt, amivel pontosan kiszámolhatod, mekkora is lesz a kutyusod. Csak egy szobamérlegre lesz szükséged, és annyit kell tudni hozzá, hogy mennyi idős.