Magyarország az utolsó helyen kullog az OECD országok között a mobilnetes előfizetésekben, 100 főre mindössze 40 ilyen jut. Nagyjából 60 százaléka ezeknek szélessávú elérés. Ennél kevesebb a szélessáv Görögországban, Szlovéniában és Finnországban  alacsonyabb a szélessáv aránya, de ezekben az országokban (Görögországot kivéve) jelentősen magasabb a mobilnet-előfizetések száma.

Érdekes egyébként, hogy alegtöbb mobilnettel rendelkező országban (Finnország) alig találunk szélessávot. Az viszont nem meglepő, hogy az USA mobilnet előfizetései szinte kivétel nélkül szélessávú elérések.

A tanárttiltakozások nyomán lépten-nyomon felmerül, hogy az alacsony bérek mellett a mára már az elfogadhatatlan körülményeket is megsínylik a dolgozók (tanárok). Nem is csoda, hogy az OECD és a PISA közös felmérése szerint a magyar 15 évesek mindössze 0,9 százaléka szeretne tanárként tovább tanulni. 

Az már nem is meglepő, hogy az OECD átlaga ennél jelentősen magasabb (4,8 százalék) és hazánknál csak Németországban (0,8 százalék) és Észtországban (0,6 százalék) akarnak kevesebben tanárok lenni. 

Az OECD a 60 és 64 év közöttiek foglalkoztatását vizsgálta, a legfrissebb adatokból az derül ki, hogy a szervezet tagországaiban 40-45 százalék közötti ennek az idősebb korosztálynak a foglalkoztatottsága. Magyarország ebből a szempontból jelentősen le van maradva, itthon ugyanis ennek ötből egy főt tudnak foglalkoztatni ebben a korosztályban. A skála másik végén Izland áll, ahol a túlnyomó többség még 60 év felett is dolgozik.

Ez egyébként azért jelenthet problémát, mert azt jelzi, hogy hazánkban sokan korán nyugdíjba vonulnak, ezzel is terhelve a nyugdíjrendszert. Persze nem ez az egyetlen oka az alacsony foglalkoztatottságnak: sok vállalat eleve nem szívesen alkalmaz nyugdíj előtt állókat, annak ellenére, hogy a munkatapasztalatunk jelentősen nagyobb egy pályakezdőnél. A hazai statisztikát a fekete foglalkoztatás is rontja, ezt viszont a tanulmány nem méri. Azt érdemes hozzátenni, hogy a nyugdíjkorhatár nálunk jelenleg 63 év, igaz, a korkedvezményes nyugdíjasok és a nők 40 év utáni visszavonulása torzítja az adatokat, azonban a kirívóan alacsony adatokat ezek sem magyarázzák.

A munkanélküliség az egyik legjobb mérőszáma annak, hogy mennyire működik jól egy gazdaság, persze az sem mindegy, hogy pontosan kiket számít bele a munkanélküliek körébe az állam. Ha megnézzük az OECD országait, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarország jelenleg jobban áll az átlagnál, a munkanélküliségi ráta jelenleg 6,7 százalék, míg az átlagos mérőszám 6,7 százalék.

Kérdés, hogy mekkora lenne hazánkban ez a mérőszám, ha a közmunkásokat is munkanélküliként tartanánk számon. Továbbá azt is érdemes kiemelni, hogy az összehasonlításban részt vesz három olyan ország (Spanyolország, Görögország és Dél-Afrika) is, ahol a többiekhez képest kiemelkedően magas ez a ráta. Ha ezt a három OECD-tagot nem vesszük figyelembe, akkor Magyarország az átlagnál jelentősen magasabb munkanélküliséggel számolhatnánk hazánkban, nem is említve a közmunkások "statisztikai számítási anomáliáját".

Az OECD legújabb felmérése szerint elképesztő, hogy mennyi felesleges antibiotikumot szedünk. Ez azért jelentős probléma, mert a túlfogyasztás a gyógyszereknek ellenálló baktériumok kifejlődését okozzák. Ennek a problémának a kezelése viszont globális összefogást igényel, ugyanis a baktériumokat nem állítják meg a határokon felhúzott kerítések sem.

Magyarország ugyan az összehasonlításban jól áll, "csupán" 13,8 százalékkal több antibiotikumot szedünk, mint arra szükség lenne. Törökországban viszont közel másfélszer annyi gyógyszert szednek, mint a szükséges.A felsorolásból egyébként jól látszik: nincs közvetlen kapcsolat az országok fejlettsége és a túlfogyasztás között.