Az amerikaiak költik a világon a legtöbb pénzt a gyógyszerekre: egy átlagos amerikai 2013-ban 1026 dollárt, azaz közel 300 ezret adott ki pirulákra - derül ki egy tavalyi felmérésből.

Második helyen a japánok állnak, ők átszámítva évente körülbelül 210 ezret költenek gyógyszerre, de nem sokkal maradtak le a görögök sem, akik szintén kicsivel több, mint 200 ezret csak kapszulákra és bogyókra áldoznak évente.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

A jelentés szerint folyamatosan nő a gyógyszerekre kiadott összeg mennyisége, aminek részben a népesség elöregedése, a krónikus betegségek gyakoribbá válása, és az új, innovatív gyógyszerek megjelenése az oka.

Mivel ma van nőnap, így aktuális az a statisztika, amely az OECD felmérése alapján készült, és a nemek közötti bérkülönbségeket mutatja be. Az adatok a férfiak mediánbéréhez képest kialakult különbözetet mutatják, ez alapján Magyarországon a férfiak bérénél 3,8 százalékkal alacsonyabb a nők bére.

Az OECD átlaga egyébként 15,6 százalék, ráadásul van olyan ország (Kórea), ahol több mint harmadával többet keresnek a férfiak mint a nők. Japán és Észtország sem áll túl jól ebből a szempontból, közel 27 százalékos a különbség a két nem bérei között.

Az újrahasznosított szemét hozzájárul ahhoz, hogy a Föld később, vagy akár egyáltalán ne váljon szemeteskukává. Ennek ellenére, ha végignézünk az OECD országain, akkor azt láthatjuk, hogy több országban szinte egyáltalán nem hasznosítják újra a szemetet. 

A legnagyobb arányban Németország hasznosítja újra a szemetet, itt közel kétharmados az arány. Magyarország a hulladék negyedét dolgozza fel, ezzel a középmezőny végén járunk. A Legrosszabbul Chile, Törökország és Új-Zéland teljesít, ezekben az országokban gyakorlatilag nincs hulladék újrahasznosítás.

A szülés után a világszerte jellemzően a nők maradnak otthon a gyerekkel. Sok helyen megvan arra a lehetőség, hogy az apa maradjon otthon, de olyan ország is akad, ahol mindkét szülő huzamosabb ideig részt vehet a csemete életében. Elég sűrű gyermekáldással szinte folyamatosan, éveken keresztül otthon lehetnek a kóreai és a japán apukák a családdal, mivel ezekben az országokban 53, illetve 52 hét az apák születési szabadsága az OECD adatai szerint. 

Magyarországon egyébként mindez legfeljebb egy hét lehet, pedig a születések számának növelését valószínűleg segítené ennek a növelése. Persze kérdéses, hogy a kieső munkaerőt a magyar vállalatok tudnák-e érdemben pótolni, hiszen

• Egyrészt a megfelelő szaktudás miatt, 
• Másrészt fizetett szabadságról van szó.

Az üvegszálas optikai kábelek biztosítják jelenleg az egyik leggyorsabb szélessávú internetelérést, így nem mindegy, hogy mekkora a hálózat lefedettsége. Magyarországon a távközlési szélessávú kábelek 15,5 százaléka ilyen, amivel egész jó helyen állunk az OECD országai között.

Vannak azonban olyan országok, ahol a szélessávú kábelek többsége már üvegszálas kábel. Kiemelkedik a mezőnyből Japán és Dél-Kórea, ahol 73, illetve 69 százalékos már a lefedettség.