Az egész ország felbolydult, amikor kiderült, hogyan szerepeltek a magyar diákok a PISA-teszteken. Az kétségtelen tény, hogy visszaestek a teljesítmények, azonban érdemes megnézni, hogyan szerepeltünk más országokhoz képest. 

A magyar pontszámok 470 és 477 között mozogtak, tantárgytól függően, ami jelentősen elmarad az OECD átlag 490 körüli eredményétől. A legjobban egyébként a fejlett távol-keleti régió szerepelt, de az észak-európaiak is jó teszteket töltöttek ki. A legrosszabb eredmények a szegény, elmaradott országokban születtek, mint például a Dominikai Köztársaság, vagy Algéria, de például a koszovóiak sem értek el túl jó eredményeket. 

Magyarországon jellemzően erős a főváros-vidék ellentét és ezt a felsőoktatásban résztvevők csak tovább erősítik. A városlakók (nemcsak budapestiek) között ugyanis 46,5 százalékkal többen vannak a felsőoktatásban végzett alkalmazottak körében, mint a vidékiek az OECD tanulmánya szerint. Ez a harmadik legnagyobb különbség a vizsgált országoknál, ennél több városlakó csak Szlovákiában és Csehországban van a dolgozók között.

A legkisebb különbség az USA-ban van, ez többek között annak is köszönhető, hogy a tehetős népesség nem a városokban, hanem az elővárosokban lakik és ingázik minden nap a munkahelyére. 

Sokan voltak úgy az iskolában, hogy szabályosan féltek a matematika óráktól, szinte kínszenvedésként élték át ezeket a 45 perceket. Ezzel egyáltalán nem voltak egyedül, egy friss OECD kutatás szerint a magyarok közel kétharmada többé-kevésbé fél a matektól. Az talán nem meglepő, hogy a lányok jobban paráznak a matematikától, mint a fiúk. 

A magyarok egyébként az átlagnál "félősebb" nemzetek közé tartoznak, igaz nem nagy az eltérés az átlagtól. A lányok csak néhány országban: Kazahsztánban, Albániában és Jordániában félnek kevésbé a számok világától, mint a fiúk. 

Az OECD felmérést készített arról, hogy milyen a nemek aránya a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak. A 2016-os kutatás meglepő eredménnyel zárult, ugyan az alapképzésben 58 százalék a nők aránya, a doktori képzésekben már a férfiak vannak enyhe túlsúlyban, a nők aránya mindössze 47 százalék. 

Magyarországon egyébként az alapképzésen 60 százalékban nők vesznek részt, vagyis másfélszer annyian vannak, mint a férfiak. Ehhez képest a doktori képzéseken viszont már csak 48 százalék az arányuk. 

Az OECD kutatása szerint az összes oktatási szintet figyelembe véve (általános iskolától a felsőoktatásig) Magyarországon mindössze évente 5591 dollárnak megfelelő forintot költenek évente tanulónként, ami nagyjából 1,5 millió forint. Az OECD országok átlaga 10,5 ezer dollár, vagyis közel kétszer annyit költenek oktatásra fejenként. 

A régiós országokban egyébként mindenhol jelentősen többet szánnak oktatásra. Legalább 20 százalékkal magasabb a ráfordítás, de Szlovéniában kétharmaddal többet költenek ilyen célra.