Felröppent a hír, hogy ingyenessé teszik az első nyelvvizsga megszerzését. Persze az ahhoz szükséges nyelvórákat nem, csak magát a vizsgát. Az alábbi grafikonon azt látod, hogy 2003 és 2015 között hány magyar 14-19 és 20-24 éves szerzett nyelvvizsgát.

A doktori végzettségűek 74 százaléka az OECD országokból kerül ki, ami rendkívül koncentrált oktatást jelent. Ha ez nem lenne elég, akkor még az OECD-n belül is jelentősek a különbségek míg 55 doktori végzettségű izlandi van, addig több mint 67 ezer az amerikai.

Hazánk az utolsó harmadban szerepel a doktorok listáján, mintegy 1154 magyarnak van ilyen végzettsége. A vezető országok között talán nem meglepő, hogy Németországban és az Egyesült Királyságban nagy az agyelszívó képesség, India negyedik helye azonban meglepő lehet a listán. Persze, ha népesség-arányosan vizsgáljuk, akkor már itt sem annyira rózsás a helyzet. 

Elképesztő ütemben fejlődik az ázsiai felsőoktatás. A Világgazdasági Fórum jelentése szerint csak tavaly 4,6 millió tudós, műszaki szakember, mérnök, és matematikus végzett Kínában.

You will find more statistics at Statista

Az Eurostat kutatása érdekes összefüggést fedezett fel nemrég, miszerint minél nagyobb a diplomások aránya egy országban, annál kisebb az esélye, hogy cukorbetegek lesznek. Ez szinte kivétel nélkül kimutatható, Magyarországon például több mint kétszeres a cukorbetegek aránya a magasan és az alacsonyan képzettek között (12, illetve 5 százalék). 

A legnagyobb különbség egyébként Portugáliában van, itt mindössze 2,3 százalék a diplomások között a betegek aránya, míg az alacsonyan képzettek 12,9 százaléka küzd a cukorral. 

A jelenség mögött egyébként valószínűleg az áll, hogy a magasabban képzettek egészségesebben táplálkoznak. Ennek egyik oka a tájékozottság, a másik pedig a jellemzően jobb jövedelmi viszonyok. 

A gyerekek oktatása az egyik legfontosabb dolog, ennek ellenére Magyarország az OECD országok közül az egyik legkevesebbet költi a gyerekekre. Az alapfokú és a középfokú képzésre szinte ugyan annyit, nagyjából 5 ezer dollárnak megfelelő forintot költünk évente, ez még 1,5 millió forintnál is kevesebb. 

Ennél kevesebbet csak Mexikóban és Törökországban költenek az oktatásra. A régió országai közül a szlovákok érezhetően többet költenek oktatásra, a cseheknél pedig a másodfokú nevelésre közel kétszer annyit fordítanak, mint hazánkban.