Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta a 2016-os munkanélküliségi adatok régiókra lebontott részleteit, amit Jakub Marian térképen is feldolgozott. Az európai statisztikai hivatal meghatározása szerint munkanélkülinek számítanak, akik az alábbi három feltételt teljesítik:

• A vizsgált héten nincs munkájuk,
• Két héten belül munkába tudnak állni,
• Az elmúlt négy hét során aktívan kerestek munkát.

Ezek alapján tehát a közmunkások nem számítanak bele az Eurostat által vizsgált munkanélküliségbe. Nem is csoda, hogy a térképen jól láthatóan a legalacsonyabb munkanélküliséget adó régiók között szerepel Magyarország szinte egésze, egyedül Észak-Alföld csúszik át a valamivel magasabb munkanélküliségi kategóriába a mutató. 

A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott régiók 

• Alsó-Bajorország (2%),
• Prága (2,2%) és
• Felső-Bajorország (2,4%) voltak.

A legsúlyosabb munkanélküliség

• Nyugat-Makedónia (31,3%),
• Melilla (30,8%, Spanyolország) és
• Nyugat Görögország (29,8%) szenvedi el.

Mindenki ismeri az Európai Unión belüli szabadságjogot, ami garantálja az áru szabad mozgását. Az EU-n kívül azonban számos más szabadkereskedelmi övezet is van, ráadásul Európában sem az Unió az egyetlen. 

Az Unión kívüli európai országok ugyanis szintén tagjai több megállapodásnak, amely megkönnyíti a kereskedelmet ezek között az országok között. Emiatt hiába nem az EU tagja Törökország, mégis aránylag könnyű importálni onnan az árut. 

Persze világszerte több hasonló egyezmény is van, sőt, vannak országok, amelyek több megállapodásban is részt vesznek, ennek oka jellemzően a korábbi gyarmati kötődés. Ennek megfelelően Dél-Amerikának, Dél-Kelet-Ázsiának is megvan a saját kereskedelmi egyezménye. 

Hamarosan indul a nyaralási szezon, nem árt, ha megbizonyosodunk róla, hogy a nyaralásunk idején még érvényes az útlevelünk. A sürgősségi kérelem ugyanis sokkal drágább, mintha az alap, 30 napos eljárást választjuk. A magyar útlevelek érvényességi ideje egyébként attól is függ, hogy mekkora illetéket fizetünk, ez alapján lehet egy, három, öt vagy tíz éves érvényességi idejű az útlevelünk. 

A világ legtöbb országában egyébként nem bonyolítják meg ennyire az útlevél gyártásának szabályait, rendszerint egyféle érvényességi idő választható. Európa legtöbb országában egyébként a 10 évre kérhető úti okmány a legelterjedtebb, míg Afrikában az 5 vagy ennél kevesebb ideig érvényes okmány a jellemző. A többi kontinens országai viszont nem ennyire egységesek, eltérő, mennyi időre adják ki az útlevelet. 

A társadalom összetétele több szempontból is meghatározó. Elöregedő társadalmakban ma komoly kihívást jelentenek kialakítani a nyugdíj-rendszereket, mivel a gazdaságilag inaktív réteg juttatásait is a dolgozók termelik ki. Az alábbi térképen láthatod, hogy adott országokban a társadalom hány százaléka idősebb 65 évnél.

Korábban írtam arról, hogy még mindig jól látható, gazdasági vasfüggöny húzódik Európában. Ez nemcsak a GDP adatokból látszik, hanem a Human Development Indexből (HDI) is, amely aszületéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján képzett mutató.

A 2016-os adatokat egy térképen összesítették, amelyből jól látható, hogy az egykori keleti blokk országai még mindig le vannak maradva a nyugattól. Húzódik azonban egy átmeneti sáv is, ahol köztes értékeket ad a HDI, ez Észtországtól egészen Horvátországig terül el (itt található Magyarország is). Ezek az országok csak kevéssel maradtak le a nyugati országok HDI-értékeitől.