Donald J. Trump amerikai elnök kampánya alatt és beiktatása óta is többször sérelmezte, hogy a NATO-tag országok nem költenek eleget a hadseregeikre. Most már ott tart az elnök, hogy azt tartaná szerencsésnek, ha az elmaradásokat is kifizetnék azok az államok, amelyek a NATO-taggá válás érdekében vállalt, majd alig valaki által betartott, 2 százalékos GDP arányos katonai költésvállalásukat nem vették komolyan.

Erre csak következtethetünk, de valószínűleg azt gondolja, hogy ez a pénz valami központi kalapba megy, pedig nem. Ezt a pénzt elvileg minden országnak a saját katonaságára kéne elköltenie, de bármilyen szép is az Észak-Atlanti Szövetség "mindenki egyért, egy (azaz az USA) mindenkiért" típusú üzenete, azt nehéz azért elképzelni, hogy Luxemburg vagy Spanyolország hadi kiadásainak emelkedése miatt, az Egyesült Államok kevesebbet költene saját hadseregére.

Ami viszont tény, hogy az elnöknek igaza van. Alig van olyan ország a NATO-ban, amelynek a katonai költségvetése elérné a csatlakozáskor vállalt 2 százalékot.

Ma már teljesen természetes, hogy a gyerek használja az internetet, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mi az a mennyiség, amit engedélyezzenek a szülők. Egy PISA felmérésből kiderült, hogy a magyar gyerekek sokkal többet lógnak a neten, mint az OECD tagországok átlaga. Egy magyar gyerek ugyanis hétköznapokon több mint 160 percet internetezik (per nap), hétvégén pedig majd napi 200 percet.

Ma már kétségtelen, hogy az egyik legfontosabb információszerzési csatornánk az internet. Nézve a nemzetközi trendeket viszont az látszik, hogy témától függ, melyik hol keresünk rá. Az összes keresés 40 százalékát a Facebookon tesszük, 37 százalékát pedig a Google-n. Az alábbi csárton azt láthatod, hol keresünk rá az olyan témákra, mint (fentről lefelé sorrendben) életmód, helyi események, szórakozás, amerikai politika, oktatás és kutatás, bűncselekmények, bűnmegelőzés, nemzetbiztonság, világgazdaság, országos és helyi politika, technológia, sport, üzlet, álláshirdetés.

You will find more statistics at Statista

Egy jó, minőségi sörért hajlandó az ember néha kicsit többet fizetni, nyaralás alkalmával pláne. Magyarországon már 200-400 forintért lehet kapni sört, de a kézműves különlegességek is csak átlagosan 500-800 forint körül vannak. A norvégoknál viszont érdemes kétszer is átgondolni egy baráti sörözést, Ugyanis Oslóban átlagosan 9,9 dollárba, vagyis (286 forintos napi árfolyamon számolva) 2831 forintba kerül egy sör. Ehhez képest a bécsi 4 dolláros (1144 forint) sör is barátinak mondható.

Általánosan elterjedt vélekedés, hogy angolul bárhol a világban megérteted magad, egyfajta világnyelv. Tény, hogy a nyugati világban nagyon sokan beszélik az angolt, akár második nyelvként. A világon a legtöbben, körülbelül 1,2 milliárdan viszont kínaiul beszélnek. Az alábbi csárton azt láthatod, melyik nyelvet kb. hány ember beszélni, és mely országokban.