Azt mindenki tudja, hogy a stressz nem tesz jót az egészségnek, hozzájárul például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, de emésztőrendszeri problémákat is okozhat.
Megmutatjuk, mivel jár, ha a mindennapokat inkább a stressz és nem a kiegyensúlyozottság és nyugalom határozza meg, és azt is, hogy hogyan tehetünk az ellen, hogy az idegeskedés eluralkodjon rajtunk.Sőt, a stresszt akár a javunkra is fordíthatjuk, mutatjuk, hogyan:
Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta a 2016-os munkanélküliségi adatok régiókra lebontott részleteit, amit Jakub Marian térképen is feldolgozott. Az európai statisztikai hivatal meghatározása szerint munkanélkülinek számítanak, akik az alábbi három feltételt teljesítik:
Ezek alapján tehát a közmunkások nem számítanak bele az Eurostat által vizsgált munkanélküliségbe. Nem is csoda, hogy a térképen jól láthatóan a legalacsonyabb munkanélküliséget adó régiók között szerepel Magyarország szinte egésze, egyedül Észak-Alföld csúszik át a valamivel magasabb munkanélküliségi kategóriába a mutató.
A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott régiók
A legsúlyosabb munkanélküliség
Gondolkoztál már azon, összesen mennyi időt töltesz alvással, vagy munkával? Megdöbbentő, de éveket.
A Funders and Founders infografikája szerint egészen pontosan 28 évet alszunk, 10 és fél éven át dolgozunk, a házimunka 6 évet vesz el az életünkből, míg 2,5 évet töltünk a tükör előtt, és ami még elképesztőbb, 9 év megy el semmittevvésel. Ez alatt a tévézést, videójátékozást értjük, vagy amikor a közösségi hálón lógunk.
Mindez úgy jön ki, ha 78 éves várható élettartammal számolunk. Magyarországon egyébként a KSH adatai szerint 2015-ben a nők születéskor várható élettartama 78,6, míg a férfiaké 72,1 év volt.
Nőnap alkalmából az OECD közzétette friss adatait arról, hány női képviselő van a parlamentekben. Mivel a helyzet már egy ideje változatlan hazánkban, ezért most is 10 százalékon van az arány, vagyis mindössze minden tizedik képviselő nő.
Az OECD átlaga viszont ennek közel háromszorosa, vagyis 28,7 százalékban alkotják nők a parlamenteket. A legmagasabb aránnyal Izland büszkélkedhet, ott már megközelíti a fele-fele arányt a képviselők neme, azonban a nők aránya egy kevéssel elmarad az 50 százaléktól (47,6 százalék). 
Az OECD tanulmánya a gyermekes anyukák munkahelyi státuszát vizsgálta. Eszerint Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatottak mindössze 5 százalékot tesznek ki a körükben jellemző 54 százalékos foglalkoztatottsági szintből, és a variálható munkaórában dolgozók is csupán pár százalékot tesznek ki.
A részmunkaidősök egyébként arányaiban kevesebben vannak, mint az OECD átlagának harmada. A gyerekes anyukák foglalkoztatása egyébként is nagyon alacsony, a hazai 54 százaléknál sokkal magasabb az OECD 67 százalékos átlaga. 