Sokszor példálóznak azzal, hogy ugyan a bér nominális emelése nem volt magas, azonban a reálbér jelentősen növekedett. Az alábbi charton azt gyűjtöttük ki a KSH adataiból, hogy 1989 óta hogyan változott az infláció, illetve a bruttó átlagkereset. Az látható, hogy a két adatsor 2000-ig együtt mozog, illetve kisebb reálbér csökkenés volt tapasztalható. 2000-től viszont a bérek kilőttek, és jelentősen meghaladták az infláció mértékét (ez alól értelemszerűen kivételek voltak a válság évei 2008-10-ig).

Az egyébként kifejezetten érdekes, hogy hiába az elmúlt 15 év reálbér-emelkedése, a nyugat-európai bérszínvonaltól még mindig olyan jelentős a lemaradás, hogy a kivándorlás továbbra is jelentős hazánkból.

A születéskor várható élettartamot sokszor a gazdasági fejlettség határozza meg. A KSH adatai alapján ez jelenleg 76 év, ezzel pedig majdnem belecsúszunk a világtérkép készítői által meghatározott legmagasabb kategóriába. Az EU országai közül egyébként mindenhol a két legmagasabb kategóriába sorolhatók az országok.

A volt keleti blokk államai közül (ha az NDK-t nem számítjuk külön országnak) Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Horvátország tudott beleférni a legmagasabb kategóriába. A legrosszabbul egyébként Afrika áll, itt több olyan országot is találunk, ahol 55 év alatti a születéskor várható élettartam, ilyen például a kontinens egyik legnépesebb országa, Nigéria is. 

Az alábbi térkép szerint a legismertebb magyar startup a Prezi, amely teljesen új kontextusba helyezte a prezentációkészítést. Persze Európában más országok is ismert, és mostanra mindennap használt alkalmazásokat adtak:

• Észtország a Skype,
• Svédország a Spotify,
• Fehéroroszország a Viber,
• Franciaország pedig a BlaBlaCar,

eredeti hazája.

Egyébként ezzel jól állunk Európában, mivel sok olyan ország van a kontinensen, amelyik még nem adott széleskörűen ismert startupot a világnak.

Az atomfegyverekről szóló hidegháborús dokumentumok titkosítása részben idén járt le, így közzétették, hogy az USA atombombái milyen célokra voltak rögzítve. Mivel Magyarország a keleti blokk része volt, így hazánkra is több töltet volt ráállítva. Tipikusan repülőterek és katonai létesítmények voltak a célpontok, az alábbi helyekre lőttek volna rakétát az amerikaiak egy atomháború esetén:

• Ferihegyi reptér
• Tököli reptér
• Székesfehérvár
• Veszprém
• Pápai reptér
• Szombathely
• Taszári reptér (Kaposvár)
• Sármelléki reptér
• Kalocsai reptér
• Szolnoki helikopterbázis
• Kecskeméti reptér
• Kunmadarasi reptér
• Berettyóújfalu
• Debreceni reptér

A teljes listát egyébként a Future of Life intézet tette közzé, ahol interaktív térképen láthatjuk az összes célpontot, sőt, a térképen virtuálisan ki is próbálhatjuk, hogy mennyi áldozattal járt volna a bomba felrobbanása.